Tanulmányok Budapest Múltjából 19. (1972)

Rózsa Miklós: A budai Auguszt cukrászda = Die Konditorei Auguszt in Buda 393-432

1. Auguszt Elek felszabadítólevele (1852) született. Születési ideje vagy életkora, valamint szüleinek neve azonban bejegyezve nincs. A wagstadti plébánia közlése szerint a keresztelési anyakönyvben 1770-ig visszamenőleg Auguszt Elek nem szerepel. Az ötgyermekes családból származó ifjabb Auguszt Elek a sárból épült, zsúpfedeles, kétszobás, konyhás, kamrás

10 inámi tanítói lakból 1847-ben Balassagyarmatra került, ahol október 14-én Menczel Nep. János cukrásznál lett inas, s nála szabadult 1852. október 14-én. A pergamenre írt díszes felszabadítólevél a magyar cukrásztörténet egyik becses okirati emléke.

11 Magyarország iparügyét Auguszt Elek felszabadulásakor a magyarországi kereskedelmi és iparviszonyokról szóló és a Helytartóság ideiglenes főnökének 1851. február 6-án kiadott hirdetményével közzétett „Ideiglenes utasítás", az ún. Ideiglenes Iparrendtartás szabályozta.

12 E szerint a cukrászipar űzéséhez „általános iparügyi vagy egyéb köztekintetekből" megkívánt több feltétel — ezek között legalább hat vándorlással töltött év — kimutatása után külön hatósági engedély volt szükséges. (80. §.) A vándorló iparoslegények 1816-tól 10 Dr. Komlóssy Ferenc: Az esztergomi főegyházmegyei római katolikus iskolák története. Esztergom. 1896. 123. 11 Auguszt Elemér tulajdonában. 12 Hatálybalépett 1851. IV. 1. — Landesgesetz und Regierungsblatt für das Kronland Ungarn — Magyarországot illető Országos Törvény és Kormánylap. II. évf. VI. db. — Kiadva németül 1851. február 22. Kétnyelvű kiadásban 1851. március 12. 395