Tanulmányok Budapest Múltjából 19. (1972)

Vörös Károly: Budapest legnagyobb adófizetői 1888-ban : adalékok Budapest társadalomtörténetéhez a dualizmus korában 3. = Die Höchstbesteuerten von Budapest im Jahre 1888 359-392

most induló karriereket és vagyonokat ismertessük (mintegy a hitelélet területén is jeleit a struktúra stabilizálódásának s a monopolkapitalizmus előzményei kialakulásának): többek között most találkozunk először Bun József nevével. Ö az Egyesült Budapesti Fővárosi Takarékpénztár igazgatója 415 "frt adóval, de (1897 óta hidegvölgyi előnevű nemesként) utódai a 20-as évek budapesti hiteléletében is vezető szerepet fognak játszani. Most bukkan fel először Lánczy Leó neve (apja — bár az 50—60-as években jól menő terménykereskedése volt — nem szerepelt virilisek között) 675 frt adóval a Kereskedelmi Bank igazgatójaként. Most tűnik fel 945 frt adóval s 1895-től majd madarasi előnévvel, 1913-tól pedig bárói ranggal Beck Nándor, a Jelzálog Hitelbank igazgatója és testvére, Beck Miksa: ő 1350 frt adót fizet mint a Magyar Leszámitoló és Pénzváltóbank vezérigazgatója: már ugyanennek a banknak igazgatósági tagjaként és 3301 frt adóval szerepel a jegyzéken Wahrmann Mór neve. A bankvonalról a legnagyobb adót Steiger Gyula dr., a Pesti Hazai vezérigazgatója fizeti: 5737 frt-ot. E jórészt zsidó tőkések mellett azonban a Földhitelintézet vezetőségében — a talán inkább a dekórum kedvéért alkalmazott •— Arany Lászlóval találkozunk: jövedelme mindenesetre nem lehet csekély, mert mint az intézet jogügyi igazgatója 1891 frt adót fizet. Emellett a szalontai kerület képviselője és az Akadémia tagja. De nem kevésbé érdekes és részben tipikus, az idejekorán, ténylegesen, életformájában is polgárosuló gentry eddig kevéssé figyelembe vett rétegére jellemző Lukács Antal földbirtokos, földhitelintézeti igazgató és főrend pályafutása, ö Temesvárott született 1842-ben: apja a megye főjegyzője volt; anyja, Koronghy Ilona, Speckner N. János temesvári tanácsnok 1837-ben nemesített és ez alkalommal nevét Koronghyra változtató családjából származik. Lukács azonban nem követi a nemesség ekkor még szokásos útját: német egyetemekre megy, majd kereskedelmi tanulmányokat folytat. Egy nagy német banknál is dolgozik, 1863-ban az osztrák Földhitelintézetnél lesz pénztáros, majd a magyar Földhitelintézethez jön át, ahol 1888-ra a pénzügyi igazgató rangját éri el. A Főrendiházba már azonnal, annak reformja után bekerült. Nem kevésbé tanulságos — félig-meddig ugyanerre a rétegre — Kléh István életútja: ő 1600 frt-tal adózik, mint a Pesti Hazai igazgatója. Életpályája még az első nemzedék, az 1873-ra pályájuk késői delelőjén is túljutott értelmiségeinek nyomát követi: sorukat mintegy ő, köztük a legfiatalabb zárja. 1824-ben született Pesten, ahol Kleh József bécsi építőmester még 1838-ban polgárjogot kapott; ügyvédnek megy és az 1843—44-es országgyűlésen már mint távollevők követe jelenik meg. 48-ban Kossuth pénzügyminisztériumában fogalmazó, majd Szatmár megyében kormánybiztosként tevékenykedik. Később ügyvédi irodát nyit Pesten és 1856-tól a Pesti Hazai választmányi tagja s később, 1889-től elnöke lesz. 1913-ban hal meg, miután 1907-ben a főváros díszpolgárává választotta, elismeréséül a fővárosi polgárság egyik vezetőjeként évtizedeken át játszott szerepének: emlékét máig utca őrzi. S 1880 frt adója mellé — elsőnek a kor gazdasági vezető emberei közül — immár bárói címmel és főrendházi tagsággal jelenik meg a virilisták jegyzékén Kochmeister Frigyes mint a Hitelbank igazgatóságának tagja. De megtaláljuk hitelügyi virilistáink jegyzékén a kor nagy biztosító intézeteinek vezérigazgatóit, — és mint a kisember szegényes hiteligényeinek kielégítésére létrejött sajátos, a virilista színvonalat most először biztosító intézmények, a magánzálogházak tulajdonosait, — a zálogkölcsönzőket. 1888-ban e címen már két személy virilista 300—600 frt adóval (közülük a 347 frt-ot fizető Blanc Bernát a IV., VI. és VII. kerületben összesen 6 fiókot tart), de két esetben 1000 frt-ot is meghaladva. Bármilyen 1873-ban legalább 140 frt felett adózó személyhez való kapcsolásuk a nevek elég általános volta (Pollák, Goldschein, Königsbaum, Haschek) miatt bizonytalan, —• sokkal valószínűbb, hogy a főváros társadalmi fejlődése során e másfél évtized alatt újonnan kitermelt foglalkozás új embereket is hozott magával. 7. A struktúra utolsó jelentős elemeinek: az értelmiségieknek, a hivatalnokoknak és általában az alkalmazottaknak csoportja elsősorban e 15 év alatt meglepően magasra nőtt ossz- és részarányait illetőleg érdemel figyelmet, mintsem személyeinek vonatkozásában. E két csoport mindennél világosabban mutatja be a főváros társadalmának alakulásában az országos társadalmi-gazdasági fejlődés hatását: az adminisztratív állami függetlenség visszanyerésével kapcsolatban egyrészt a polgári állam értelmiségi igényeinek gyors mennyiségi 372