Tanulmányok Budapest Múltjából 19. (1972)

Spira György: Pest a negyvennyolcas forradalom szeptemberi fordulatának kezdetén = Pest zu Beginn der September-Wendung der ungarischen Revolution von 1848/49 327-358

nem bírja, addig ő maga „tanácskozásba nem ereszkedik", hanem erre azt felelve, hogy „a népet ő nem hívta, nem rendelte oda s nem látja át, miért kelljen azt épen neki szétoszlatnia", egykedvűen székébe telepedik és türelemmel kivárja, hogy az utcán ácsorgó emberek, kigyönyörködvén magukat a Cziráky-palotában, végül maguktól elszállingózzanak

83

' —, s teljes joggal feltételezhetjük, hogy ennek az eljárásnak, ha utóbb híre terjed, azok közül is sokakat Kossuth javára kell hangolnia, akiknek eredetileg meg sem képzett a fejükben, hogy másokhoz forduljanak, mint a radikálisokhoz, az Egyenlőségi Társulat házatáján viszont a legmerevebb elutasítás lett azután osztályrészükké. Mindazonáltal azok között, akik a megváltó szót 10-én este nem Kossuthtól, hanem a radikálisoktól várják, szép számban lehetnek olyanok is, akiket a radikálisok és Kossuth modora közötti különbség felszínre kerülése önmagában mégsem tántorít még el a baloldaltól, mert hajlamosak megérteni, hogy a radikálisok jelenleg okkal viselkednek olyannyira tartózkodóan, s akik ezért még 11-re virradólag is kitartanak amellett, hogy a népnek egyedül a radikálisokra szabad hallgatnia. Csakhogy ezeknek legalább egy részét meg éppen annak kell most Kossuthoz közelítenie, hogy reggeltől kezdve maguk a radikálisok is úton-útfélen Kossuth dicsőségét zengik, hogy reggeltől kezdve maguk a radikálisok is éppen Kossuthnak igyekeznek híveket toborozni.. ,

84 S pontosan persze nem lehet felmérni, hogy a radikálisoknak a rendelkezésükre álló igencsak rövid idő alatt mekkora körben sikerül elültetniük az éjszaka folyamán megfogalmazott legfrissebb jelszavaikat, annyit azonban mindenképpen fel kell tételeznünk, hogy a kellő eredményt sikerül elérniök. Mert ha lehetséges is, hogy a képviselőház délután hat órára kitűzött nyilvános ülésének megnyitását megelőző percekben, amikor felkerekednek a Redout felé, még maguk a radikálisok is a legteljesebb kétségek közepette latolgatják, vajon sikerült-e a közvéleményt tegnap este óta az általuk kívánatosnak ítélt irányba terelniök, az az egy bizonyos, hogy mihelyt a Redout közelébe érnek, nyomban megnyugodhatnak, hiszen már messziről láthatják, hogy a tett helyén ezúttal is méreteiben csak a március 15-én színre lépett tömeg nagyságához fogható, húszezres sokaság

85 verődött össze, s azután megkönnyebbülten tapasztalhatják azt is, hogy ez a sokaság nem őket, hanem Kossuthot élteti.. ,

86 Ha pedig netalán még ekkor is akadnak a tömegben olyanok, akik fenntartásokkal viseltetnek Kossuth iránt, ezeket is mihamar Kossuth híveivé kell tennie annak, ami magán a képviselőház ülésén történik. Mert az ülés azzal kezdődik, hogy felolvassák a nádornak a ház elnökéhez intézett átiratát. István főherceg pedig, aki minden bizonnyal tudja, hogy Jellacic csapatainak ezen a napon meg kellett indítaniuk Magyarország elleni támadásukat, s aki ezért elérkezettnek gondolhatja az időt arra, hogy immár maga is munkához lásson, átiratában nem pusztán Batthyányék lemondásáról tájékoztatja a képviselőket, de azt is tudomásukra hozza: „ .. . A törvény értelmében gyakorlandó kormány gyeplőit kezembe vettem .. ."

87 A képviselők viszont, akik a délelőtti zárt ülésen nemcsak az országgyűlés küldötteivel az udvarnál történtekről kaptak beszámolót, hanem az uralkodó augusztus 31-i leiratában és az osztrák kormány ehhez 83 Ezekről a fejleményekről Horváth Mihály I, 440. 1. 84 V. ö. Chownitz, Geschichte der ungarischen Revolution I, 356. L; Kovács Lajos, i. h. 273. 1. 85 Erről Jtulian] Chfownitz] : Pest, den 11-ten September, Opp. 1848 szept. 12, 132. sz. 525. 1. ; Chownitz, Geschichte der ungarischen Revolution I, 357. 1. 86 Erről Gsemátomi [Lajos]: Képviseleti ülés sept. 11 és 12-én, MT 1848 szept. 12, 155. sz. 622. 1. 87 A nádor a képviselőház elnökéhez, Bp, 1848 szept. 11, Közi. 1848 szept. 13, 96. sz. 488. 1. 350