Tanulmányok Budapest Múltjából 19. (1972)
Spira György: Pest a negyvennyolcas forradalom szeptemberi fordulatának kezdetén = Pest zu Beginn der September-Wendung der ungarischen Revolution von 1848/49 327-358
István főherceg pedig ennek az elgondolásnak ugyancsak habozás nélkül helyt ad, s Duschek kiegészítő javaslatait követve, tüstént lépéseket tesz annak biztosítására is, hogy miközben a bankjegynyomda megbénítása országszerte általános pénzhiányt idéz majd elő, ő maga a tervezett puccs során az ő közvetlen irányítása alá kerülő államhatalmi szervek zavartalan pénzellátásáról továbbra is gondoskodni tudjon. 26 És az udvar augusztus 30-án már ki is utalja néki a szükséges — 48 ezer ezüstforintban meghatározott — összeget abból az 50 ezer körmöci aranyból, amelyet az uralkodó 1830-ban, magyar királlyá koronázása alkalmával koronázási ajándék fejében kapott a szegénységének palástolása végett — mint mindig — ez esetben is a tékozlás fegyveréhez folyamodó magyar nemzettől, s amelynek egy részét azóta is az országos főfizető hivatal őrzi Budán. 27 Majd, miután ezt ilyen szépen elrendezték, a változatosság kedvéért ismét az ellenforradalom bécsi szervezői lépnek fel kezdeményezőén, éspedig ezúttal azzal a közvetlen célzattal, hogy most már minél gyorsabban megszabaduljanak a Batthyány-kormánytól (amelynek a léte — a tárgyalásos politika iránti hajlandósága folytán — az udvar számára is előnyös volt addig, amíg el nem érkezett a fegyveres ellenforradalmi támadás ideje, amelynek további fennmaradása azonban a jövőben — ugyanezen okból — már csak nehezítené az udvar dolgát, hiszen sokak szemében kellő indok nélkülinek tüntethetné fel az alkudozások ösvényéről történő letérést). S mert Bécsben azt tartják kívánatosnak, hogy ha már megválnak a Batthyány-kormánytól, akkor az ellenforradalom ne egyedül a kormány összeomlásának tényéből húzzon hasznot, hanem a kormány összeomlásának körülményeiből is, az udvari körök Batthyányék eltávolítására rendkívül körmönfont megoldást választanak: augusztus 31-én útnak indítják a magyar fővárosba az osztrák kormánynak a pragmatica sanctio és a márciusi pozsonyi törvények összeegyeztethetetlenségéről szóló emlékiratát, s csatolnak hozzá egy Magyarország nádorának címzett királyi leiratot is, amely tudtára adja mindenkinek, akit illet, hogy az uralkodó szerint az osztrák kormány panaszai teljesen jogosak, miért is a magyar kormánynak egy kötelessége van, hogy tudniillik — felhagyva az ártatlan Jellacic elleni vádaskodással és Horvátország fegyveres megrohanásának előkészületeivel — sürgősen küldje el megbízottait a császárvárosba a pragmatica sanctio érvényének helyreállításáról indítandó tárgyalásokra. 28 Vagyis az ellenforradalom bécsi szervezői, akik mind ez ideig nem kevés köntörfalazással igyekeztek fenntartani Batthyányékban azt a hitet, hogy az udvar — vagy legalábbis az udvari körök nyomatékosabbik része — jóindulattal viseltetik Magyarország iránt, most gyökeres fordulattal megkísérlik egyik napról a másikra kiölni belőlük ezt a hiedelmet s egyszerre meggyőzni őket arról, hogy ennek épp az ellenkezője igaz: hogy az udvar teljes egészében azonosítja magát a Magyarország iránt már előzőleg is leplezetlenül ellenséges magatartást tanúsító osztrák kormánnyal és Jellaciccsal. Amivel az ellenforradalom bécsi 26 Mindezekről Duschek Synoptische Darstellung meiner Stellung und Handlungen vom März 1848 bis August 1849 című (Pesten, 1850 júl. 11-én kelt) emlékirata alapján Steier Lajos: Görgey és Kossuth, h. ós é. n. [Bp, 1924], 10. 1. és Kacziány Géza: István nádor szerepe a szabadságharcban és világtörténelmi jelentősége, Bp, e. n. [1933], 43. 1. — Hogy Duschek Kossuth minisztériumában vállalt szolgálata ellenére Bécsben is változatlanul teljes bizalmat élvezett, azt kétségtelenné teszi az osztrák kormánynak az ő személyével is foglalkozó 1848 dec. 16-i határozata: ÖStA HHStA KA ÖMRPr 1848 dec. 16/VTr (MRA) 1848 : 2886. 27 Erről a király a nádorhoz, Schönbrunn, 1848 aug, 30, ÖStA HHStA KA SBPr 1848 : 914. — Egy aranyforint négy és fél konvenciós (ezüst-) forinttal egyenértékű. 28 A király a nádorhoz, Schönbrunn, 1848 aug. 31, közli Pap Dénes I, 402. 1. 336
