Tanulmányok Budapest Múltjából 19. (1972)

Spira György: Pest a negyvennyolcas forradalom szeptemberi fordulatának kezdetén = Pest zu Beginn der September-Wendung der ungarischen Revolution von 1848/49 327-358

A nádor puccskísérlete és a puccs elhárítása De akármi magyarázza is a radikálisok szeptember 3-i sietős visszalépését, az bizonyos, hogy ez a lépés végre változást hoz a közhangulat alakulásában, hogy ennek a lépésnek a jóvoltából a következő napokban fokról fokra mégiscsak alábbhagy a baloldal állítólagos hatalomátvételi törekvései körül vert lárma és a közvélemény figyelme valahára mégiscsak kezd abba az irányba fordulni, amelyből a valóságos veszély közeleg. Aminek igazán legfőbb ideje. Hiszen az ellenforradalom szeptember elején már közvetlenül a kapuk előtt áll, sőt a kapukon belül is lázasan készülődik, — ha erről sokkal kevesebben vannak is tájékozva, mint ahányan a baloldal terveiről vélnek tájékozva lenni. A főváros falai között folyó ellenforradalmi szervezkedés legfőbb irányítója az ország nádora, István főherceg, legfőbb célja pedig a kormányhatalom megragadása révén a forradalmi erők hátában is frontot nyitni akkor, amikor majd arcból Jellacic lendül ellenük támadásba, hogy így két tűz közé szorítván őket, minél gyorsabban végezni lehessen vélük. S mivel ehhez mindenekelőtt fegyverre van szükség, a nádornak valósággal kapóra jön a baloldal tervezett puccskísérletéről regélő álhírek felröppenése. A budai vár helyőrsége ugyanis az augusztus végi napokban mindössze egy kis létszámú gránátoszászlóaljból meg a 62. (Turszky) sorgyalogezred öt századából tevődik össze,

24 vagyis pillanatnyilag nyilvánvalóan elégtelen a nádor céljainak kivitelezéséhez, a híresztelt baloldali puccskísérlet veszélyének ürügyével viszont alkalmasint egyik napról a másikra akadálytalanul megerősíthető lenne, hiszen erről a helyőrségről — éppen, mert gyenge — mindenkivel könnyen el lehet hitetni, hogy adandó esetben képtelen volna őfensége személyes biztonságának megóvására. A baloldal készülődéséről szóló hírek elterjedése után tehát István főherceg csak arra vár, hogy Batthyány kitegye a lábát Pestről, s azután már az ő elutazását követő napon, augusztus 23-án szigorúan bizalmas levelet írat a komáromi várparancsnoknak, az aulikus Friedrich Wilhelm von Mertz altábornagynak a pesti helyőrség parancsnokával, a várpalotában különösen kedvelt Móga János altábornaggyal, ebben arra szólítva fel Mertzet, tartson készen megbízható csapatokat és gőzhajókat, hogy ha újabb parancsot kap, „a lehető leggyorsabban" a fővárosba küldhesse őket „a békétlen párt szándékolt üzelmei"-nek leküzdésére.

25 Ennek az imígyen folyamatba tett csapatösszevonásnak az értelmi szerzője egyébként a néhai magyar királyi udvari kamara volt másodalelnöke, Duschek Ferenc, aki a kamara kimúlása óta Kossuth pénzügyminisztériumának álladalmi altitkáraként buzgólkodik az ország felvirágoztatásán. Duschek azonban, pénzügyi szakember lévén, arról sem feledkezik meg, mennyire hasznos volna, ha a hatalom erőszakos átvételét a nádor, mikor üt az óra, pénzügyi zűrzavar felidézésével is párosítaná. Felajánlja hát, hogy a hatalomátvétel pillanatában le fogja foglalni és a nádor kezére fogja játszani azokat a dúcokat, amelyekkel Kossuth, mióta a kormánynak a májusban megindított államkölcsön-jegyzés jóvoltából sikerült némi nemesfémkészlethez jutnia, szakadatlanul nyomatja a kétforintos magyar bankjegyeket s amelyeket ő, mióta a képviselőház a kormányt augusztus 24-én fedezetlen papírpénz kibocsátására szintén felhatalmazta, további magyar pénzjegyek mielőbbi előállítására is felhasználni szándékozik. 24 V. ö. Zichy Béla gr. őrnagy, István főhg. szolgálattevő kamarása ismeretlenhez, Buda, 1848 aug. 31, közli V. Waldapfel I, 408. 1. 25 Móga Mertzhez, Buda, 1848 aug, 29, (nem egykorú, Bártfai Szabó László által készített másolata:) OL CsL a Széchényi gr. család levéltára, Széchenyi Istvángyűjtemény. 335