Tanulmányok Budapest Múltjából 19. (1972)

Spira György: Pest a negyvennyolcas forradalom szeptemberi fordulatának kezdetén = Pest zu Beginn der September-Wendung der ungarischen Revolution von 1848/49 327-358

ban éppen nem csupán peticionálásra és népgyűlésre, hanem egészen bizonyosan államcsínyre, azaz igenis diktatórikus kormány bevezetésére készül,

10 s rövidesen már egy lista is jár kézről kézre annak a tizenegy liberális politikusnak a nevével, akiket a radikálisok a jólértesültek szerint el akarnak tenni láb alól.

11 Ezeknek a mendemondáknak pedig számosan adnak hitelt, a politikában járatlan közemberektől kezdve fel egészen Széchenyi István grófig,

12 sőt a Széchenyinél lényegesen higgadtabb természetű Batthyányig. Batthyány tehát már 24-én szükségét érzi megtudakodni, hogy a kormány a híresztelt baloldali puccskísérlet bekövetkeztekor építhet-e majd a főváros nemzetőrségének támogatására. A válasz pedig, amelyet kap, természetesen az, hogy a nemzetőrségnek „kedves alkalom nyújtatnék'', ha lehetősége támadna „egy illy cravalt szétverni".

13 S a szavakat tettek is követik: à terézkülvárosi nemzetőrséget már 28-án készenlétbe helyezik arra az esetre, ha a következő éjszakán — mint beszélik — csakugyan sor kerülne a baloldal hatalomátvételi kísérletére, majd másnap, bár az éji csendet a valóságban senki sem háborgatta,

14 az egész pesti nemzetőrséget éles töltényekkel látják el, a felfegyverzett polgároknak egyszersmind szigorúan meghagyva, hogy ha riadóra dobolnak, a lehető legnagyobb sietséggel gyülekezzenek az erre kijelölt helyeken.

15 És a pesti városi vezetők példáját nem késnek követni budai társaik sem, mi több: a jó budaiak nem is csak készenlétbe helyezik, de éjről éjre fegyverbe is szólítják nemzetőrségüket

16 (amivel ők nem egyedül a helybeli szebblelkű nemzetőrhitvesekben keltenek jókora elégedettséget, hanem a bakterekben is, amennyiben e derék férfiakat — gyaníthatóan a puccsisták összezavarása végett — egyidejűleg felmentik az éji órák kikiáltásának kötelezettsége alól, s ez nékik szerfölött nagy könnyebbséget jelent mostanság, mikor „maga a bakter sem tudja, hányat ütött az óra. . ,"

17

). Végezetül pedig a testvérvárosok nemzetőrségének oldalán felsorakozik egy kisebb magánhadsereg is; a Lánchíd-építési igazgatóság ugyanis, amely már június elején, az akkori kovács-sztrájk napjaiban is fegyveres őrséget szervezett munkásainak egy részéből, most — azon a címen, hogy a híd építési telepét „lehető zavarok alkalmával gonosz gyújtogatok és pusztítók netaláni megtámadásai ellen ... oltalmazni" kívánja

18 — ismét létrehoz egy — főleg jól fizetett (heti 5—18 forintnyi bért húzó) s ezért általa a rend io Erről.

Ein Bürger im Namen Vieler: Pest, 31. August, PZ 1848 szept. 1, 763. sz. 3967. 1. V. ö. Madarász József: Pest szeptember 7-kén, NE 1848 szept. 9, 60. sz. 237. 1. 11 V. ö. Kemény Zsigmond: Emlékirat 1849-ből, Báró Kemény Zsigmond összes Művei IX (szerk. Gyulai Pál), Bp, 1907, 55. 1. 12 V. ö. Spira, 1848 Széchenyije 297. 1. 13 Erre nézve ld. Hajnik Pál miniszteri tanácsos utóiratát Nagy Gusztáv miniszteri titkárnak Szemere Bertalan belügyminiszterhez intézett jelentésén, Pest, 1848 aug. 24, OL '48ML BM OROJ 1848 : 52. n Opp. 1848 aug. 31, 122. sz. 486. 1. 35 MT 1848 aug. 29, 143. sz. 573. 1.; Ung. 1848 aug. 31., 203. sz. 2050. h.; Chownitz, Julian: Geschichte der ungarischen Revolution in den Jahren 1848 und 1849 I, Stuttgart, 1849, 335. 1. 16 Erre visszatekintőlegesen utal Kiss Miklós nemzetőri őrnagynak, az 1. budai nemzetőrzászlóalj parancsnokának az alája rendelt századparancsnokhoz intézett 45. sz. zászlóaljparancsnoki körrendelete, Buda, 1848 szept. 9, OL Gy a budai nemzetőrség [1. zászlóaljának] iratai. 17 Ung. 1848 aug. 27, 200. sz. 2003. h. 18 így a Lánchíd-építési igazgatóság Rottenbiller Leopold pesti polgármesterhez, Pest, 1848 aug. 31, FL PVL Közig. 579. 333 .