Tanulmányok Budapest Múltjából 19. (1972)
Bácskai Vera: Pest társadalma és politikai arculata 1848-ban : a választók és megválasztottak összetétele alapján = Gesellschaftliches und politisches Profil der Pester Bürger im Jahre 1848 283-325
Kétségtelen, hogy mind a tisztújítási, mind az országgyűlési választásoktól elsősorban azok maradtak távol, akik politikai-gazdasági céljaik elérését nem a városi keretek között remélték kivívni. Ezt világosan bizonyítja az a tény is, hogy a polgárjoggal rendelkezők, azaz a régi városi kiváltságokhoz és rendhez saját privilegizált helyzetük fenntartása miatt is elsősorban kötődők között a választók aránya az egyes foglalkozási ágakon belül eltérően alakult. A választói névjegyzékben 1715 polgárt tudtunk azonosítani; minthogy ezek túlnyomó többsége 1820 és 1848 között szerzett polgárjogot, a legcélszerűbbnek az 1821- és 1848 között polgárjogot szerzettekkel való összehasonlítás mutatkozott. 24 A polgárjoggal rendelkező választók aránya a polgárok egyes foglalkozáscsoportján belül a következőképpen alakult: A polgár jogú választók Az 1821—1848-ban aránya az Foglalkozási ág felvett száma az 1821—48-ban polgárok száma felvettek közt őstermelők 48 Kézműves, gyáros 1421 Kereskedő 464 Vendéglátó 88 Fuvaros, hajós 38 Értelmiségi, tisztviselő 171 Alkalmazott 7 Napszámos — Ház- és telektulajdonos 617 Ismeretlen foglalkozású 24 A polgárjoggal rendelkező választók között tehát az összes választókkal ellentétben a kereskedők és értelmiségiek arányszáma a legmagasabb (a vendéglátó iparban foglalkoztatottakat leszámítva). Igaz, hogy az értelmiségieknek itt több mint a fele a tisztviselőkből, elsősorban városi tisztviselőkből került ki. A polgárjoggal rendelkező választók, valamint az összes választók megoszlása az egyes foglalkozási ágakon belül azt mutatja, hogy a konzervatív elemek, a polgárok és a foglalkozási ágak közül pedig elsősorban a kézművesmesterek alkották a városi társadalomnak azt a rétegét, amely politikai (ha egyáltalán voltak világosan megfogalmazott politikai követelései) és gazdasági követeléseik elérésének eszközét a városi hatóságban, a régi városi vezető rétegben látta, illetve közvetve követei útján remélte azokat megvalósítani (vagy amely egy ilyen politika támaszául és eszközéül szolgálhatott). A választásban legaktívabban tehát az a csoport vett részt, amely politikai szemhatárának legtágabb határa a városi élet irányítása volt, amely már korábban is, a főleg kézművesekből álló, céhes érdekektől befolyásolt választópolgárság útján vi24 1821 és 1848 között 2878 polgárt vettek fel. 1848. ápr. 5-én Szekrényessy városkapitány kimutatása szerint a városban 2798 polgár élt, ezek közül 757 volt az 1783 és 1829 között, és 2041 az 1830 és 1848 között felvettek száma, (PT. Közigazgatási iratok. 65/1848.) Ez utóbbiak az 1830—1848 között felvett 2136 polgárnak 95%-át tették ki, s feltehetően az 1821—1830 között felvettek aránya sem lehetett sokkal kisebb. E 9 év alatt összesen 742 polgárt vettek fel, valószínűleg ők tették ki az 1830 előtti polgárjoggal rendelkezők zömét. így ez az összeállítás megközelítő pontosságú adatokat adhat. Az 1821—1848 között felvett polgárok adatait Illyefalvi feldolgozásából vettük: Pesti polgárok 1686—1848. 9. sz. táblázat. 20—22. 1. 300 27 972 332 86 25 123 3 2 144 1 56,2 68,4 71,5 97,7 65,7 71,9 43,0 23,3 4,1
