Tanulmányok Budapest Múltjából 19. (1972)

Bácskai Vera: Pest társadalma és politikai arculata 1848-ban : a választók és megválasztottak összetétele alapján = Gesellschaftliches und politisches Profil der Pester Bürger im Jahre 1848 283-325

sünkre álló források leghitelesebbeknek tűnő adatainak kiválogatásával és kombinációjával, valamint az 1857. évi arányok és számadatok óvatos felhasználásával, hipotézisként megkísérelhetjük a lakosság foglalkozási megoszlásának számadatait és arányait felbecsülni. A rendelkezésünkre álló források közül, a tisztviselő-értelmiségi kategória néhány foglalkozáscsoportját leszámítva, az 1848. évi adatok mind az 1846., mind az 1857. éviekhez (sőt még az 1827. éviekhez viszonyítva is) olyan kis számokat adnak, hogy hitelességüket teljes mértékben elvethetjük. Ezért ahol lehetett, az 1852. (illetve 1846.) évi Haufler-féle adatokból indultunk ki, mert ezek tűntek viszonylag leghitelesebbeknek, s az 1848 után eltelt 4 év feltehetően nem módosította jelentős mértékben a lakosság foglalkozási struktúráját. Habár, mint említettük, az 1857-ig eltelt csaknem egy évtized alatt e tekintetben nagyobb módosulás feltételezhető, bizonyos következtetéseket az 1857. évi adatokból is levonhatunk. Ehhez azonban legalább az 1848-ból rendelkezésünkre álló, viszonylag megbízható adatok alapján a lakosság egészének, illetve bizonyos csoportjainak növekedési arányszámait tisztáznunk kell. Az 1847/1848. évi népességösszeírás 99 370, a lélekösszeírás 102 508 lakost, az 1857. évi népszámlálás 132 651 lakost mutat ki, azaz a népesség száma 33, illetve 29%-kal nőtt. Ebből a férfiaknál a növekedés aránya 35, illetve 28%-os, a nőké 32%. A népességösszeírásban nyilvántartott 17 éven felüli férfiak számához viszonyítva az 1857-ben összeírt hasonló korúak száma 80%-kal, a keresőképesek száma az 1848. évi lélekösszeírásban nagykorúakként nyilvántartottakhoz képest 42%-os növekedést mutat. A 17 éven aluli gyermekek száma 11%-kal csökkent. Az egyes foglalkozáscsoportok közül az 1846-ban kimutatott iparűzők száma 1857-re megkétszereződött, az 1848. évi adatok alapján kimutatott értelmiségitisztviselő rétegé szintén kétszeresére növekedett, a napszámosok és szolgák száma viszont 14%-kal csökkent. Az egész népesség, illetve az egyes rétegek és foglalkozáscsoportok eltérő arányú növekedése, illetve csökkenése is azt mutatja, hogy a lakosság foglalkozási struktúrája e rövid idő alatt is változott. A pontos összehasonlítást megnehezíti, hogy az 1840-es évekből (1846-ot leszámítva) csak a mesterekről és kereskedőkről rendelkezünk adatokkal, alkalmazottaikról nem, ezzel szemben az 1857. évi népszámlálás feldolgozásánál ezek adatait együttesen mutatták ki. Munkaadói, illetve munkavevői bontást csak a kereső foglalkozásúak egy részére tudtak alkalmazni. E részleges adatok alapján a munkaadók és munka ve vők, illetve e tekintetben besorolhatatlanok száma az ipar-kereskedelem és vendéglátás-szolgáltatás területén a következőképp alakult : Ebből Foglalkozás összesen Munkaadók Munkavevők Ismeretlenek száma %-a száma %-a száma %-a Ipar 20 616 2 284 11 14 595 64,5 3 692 24,5 Vendéglátó-szolgáltató 1770 665 37,5 919 51,9 186 11,6 Kereskedelem 5 146 607 11,8 2174 42,2 2 365 46,0 Az ismeretlen kategóriába soroltak egy részénél kétségtelenül hibás adatfelvételről lehet szó, de éppen az iparosoknál és kereskedőknél azt kell feltételeznünk, hogy nagy részük önálló, alkalmazott nélkül dolgozó kézműves, illetve kiskereskedő, szatócs lehetett, s ilyenformán sem a munkaadó, sem a munkavevő kategóriába nem volt sorolható. Ezek arányát azonban nem lehet 296