Tanulmányok Budapest Múltjából 19. (1972)

Bácskai Vera: Pest társadalma és politikai arculata 1848-ban : a választók és megválasztottak összetétele alapján = Gesellschaftliches und politisches Profil der Pester Bürger im Jahre 1848 283-325

megállapítani, így csak abból indulhatunk ki, hogy 1857-ben az iparban foglalkoztatottaknak minimálisan 65%-a, a vendéglátás területén dolgozóknak minimálisan 52%-a, a kereskedelemben dolgozóknak pedig minimálisan 42%-a alkalmazott volt.

21 Ezeket az arányokat figyelembe véve, és az 1848 körüli évek forrásaiból a maximális számot adók adatait figyelembe véve a következőképp becsülhetjük a pesti lakosság kereső foglalkozást űző részének megoszlását az 1840-es évek végén: Pest lakosságának foglalkozási megoszlása az 1840-es évek végén, becsült számok alapján Foglalkozási ág Becsült szám Százalékos megoszlás Iparos mester Iparos legény Gyári munkás Ipar összesen: Kereskedő Kereskedelmi alkalmazott Kereskedelem összesen: Vendéglátó Vendéglátó alkalmazott Vendéglátó összesen: Közlekedés, szállítás Tisztviselő Ügyvéd Egészségügy Nevelés író, tudós, művész Pap Egyéb Értelmiségi, tisztviselő, szabadfoglalkozású összesen: Alkalmazott Őstermelő Szolga, napszámos, kapás Összesen 2 500— 3 000 7 500— 9 500 1 000— 1 500 9,3— 9,6 28,1— 30,6 3,7— 4,8 Iparos mester Iparos legény Gyári munkás Ipar összesen: Kereskedő Kereskedelmi alkalmazott Kereskedelem összesen: Vendéglátó Vendéglátó alkalmazott Vendéglátó összesen: Közlekedés, szállítás Tisztviselő Ügyvéd Egészségügy Nevelés író, tudós, művész Pap Egyéb Értelmiségi, tisztviselő, szabadfoglalkozású összesen: Alkalmazott Őstermelő Szolga, napszámos, kapás Összesen 11000—14 000 1 500— 2 000 700— 1 000 41,1— 45,0 5,7— 6,3 2,6— 3,2 Iparos mester Iparos legény Gyári munkás Ipar összesen: Kereskedő Kereskedelmi alkalmazott Kereskedelem összesen: Vendéglátó Vendéglátó alkalmazott Vendéglátó összesen: Közlekedés, szállítás Tisztviselő Ügyvéd Egészségügy Nevelés író, tudós, művész Pap Egyéb Értelmiségi, tisztviselő, szabadfoglalkozású összesen: Alkalmazott Őstermelő Szolga, napszámos, kapás Összesen 2 200— 3 000 900— 1 000 450— 500 8,3— 9,5 3,3— 3,2 1,7— 1,6 Iparos mester Iparos legény Gyári munkás Ipar összesen: Kereskedő Kereskedelmi alkalmazott Kereskedelem összesen: Vendéglátó Vendéglátó alkalmazott Vendéglátó összesen: Közlekedés, szállítás Tisztviselő Ügyvéd Egészségügy Nevelés író, tudós, művész Pap Egyéb Értelmiségi, tisztviselő, szabadfoglalkozású összesen: Alkalmazott Őstermelő Szolga, napszámos, kapás Összesen 1 350— 1 500 200— 300 300— 350 500— 600 250— 300 350— 400 250— 300 80— 100 100— 150 5.0— 4,8 0,7— 0,9 1.1— 1,1 1,8— 1,8 0,7— 0,8 1,3— 1,3 0,7— 0,8 0,3— 0,3 0,4— 0,4 Iparos mester Iparos legény Gyári munkás Ipar összesen: Kereskedő Kereskedelmi alkalmazott Kereskedelem összesen: Vendéglátó Vendéglátó alkalmazott Vendéglátó összesen: Közlekedés, szállítás Tisztviselő Ügyvéd Egészségügy Nevelés író, tudós, művész Pap Egyéb Értelmiségi, tisztviselő, szabadfoglalkozású összesen: Alkalmazott Őstermelő Szolga, napszámos, kapás Összesen 1 830— 2 200 300— 350 300— 350 10 000—10 000 6,3— 6,5 1,1— 1,1 1,1— 1,1 37,5— 32,2 Iparos mester Iparos legény Gyári munkás Ipar összesen: Kereskedő Kereskedelmi alkalmazott Kereskedelem összesen: Vendéglátó Vendéglátó alkalmazott Vendéglátó összesen: Közlekedés, szállítás Tisztviselő Ügyvéd Egészségügy Nevelés író, tudós, művész Pap Egyéb Értelmiségi, tisztviselő, szabadfoglalkozású összesen: Alkalmazott Őstermelő Szolga, napszámos, kapás Összesen 26 680—31 350 100,0—100,0 összevetve eredményeinket a kereső foglalkozást űző férfiak 1857. évi megoszlásával, azt tapasztaljuk, hogy a legnagyobb eltérés a napszámosok és szolgák arányában mutatkozik, amely 1857-ben 20% körül mozgott. Ez részben azzal is magyarázható, hogy az 1857. évi népösszeírásnál a foglalkozási ágaknak sokkal részletesebb, precízebb, körülhatároltabb kategóriáival dolgoztak, mint az 1848. évi lélekösszeírás csoportosításánál, részben azonban a lakosság foglalkozási struktúrájának változását is tükrözi. A legtöbb foglalkozási ágnál azonban a különbség nem haladja meg az egy évtized alatt várható átalakulás ará21 Az ipar területén hasonló arány mutatkozik Häufler 1846. évi adatainál: a munkavállalók aránya (beleértve a vendéglátó ipart is) 69%. Az 1828. évi országos összeírás adatai szerint az iparban alkalmazottak aránya 67, illetve 64%. A kereskedelemben az alkalmazottak aránya ekkor még csak 34% volt. 297