Tanulmányok Budapest Múltjából 19. (1972)

Bácskai Vera: Pest társadalma és politikai arculata 1848-ban : a választók és megválasztottak összetétele alapján = Gesellschaftliches und politisches Profil der Pester Bürger im Jahre 1848 283-325

Dorffin­Classi­Blas­Foglalkozási ág ger ficatio Häufler kovics Kieszier Häufler Palugyai 1827 1840 1846 1848 1848 1852 1852 Fuvar, szállítás 111 472 105 120 Tisztviselő 222 — 290 484 Ügyvéd 198 600 Egészségügy 198 — 207 269 Nevelés 176 — 184 t>yy Író, tudós 266 — 26 62 Művész, zenész 141 86 26 164 Pap 35 — 24 — Értelmiségi stb. : 1036 86 1357 1378 Városi alkalmazott 36 — őstermelő — 346 — — Napszámos, kapás — 1319 — — összesen 5901 9525 4355 7926 * Beleértve a szatócsokat, a szolgáltató, vendéglátóiparban dolgozó mestereket és a fuvarosokat. ** A classificatióban ezenkívül szerepel még 11 gyár és 39 gyári lerakat. *** Beleértve a szolgáltató és vendéglátó iparban és a fuvarosoknál dolgozó le­gényeket. **** A zsidó kereskedők a szakkereskedők közé is besorolva. A vizsgált évet két évtizeddel megelőző Dorffinger-féle útmutató adatait azért foglaltuk be a táblázatba, mert a foglalkozáscsoportok nomenklatúráját a drezdai és berlini útmutatók mintája alapján dolgozta ki, 19 s ennek megfelelően az egyes mesterségeket, illetve kereskedelmi ágakat olyan szűk specializálódás­ban mutatja ki, ami alapján feltételezhető, hogy sokkal jobban kiterjedt a figyelme a céhen kívüli mesterségekre, mint a későbbi szerzőké. (Igaz, hogy Dorf finger csoportosításának ez az előnye bizonyos hátrányokkal is jár, amennyi­ben a külföldi minta pontos átvétele során gyakran arra kényszerült, hogy ugyanazon mestert vagy kereskedőt több ágazatnál is feltüntessen.) A viszonylag bővebb, a későbbieknél teljesebbnek tekinthető 1827. évi adatokkal összevetve reálisabban értékelhetők az 1848. évi, feltehetően csak a céhes és testületi ága­zatokra kiterjedő, s ezért a valóságosnál jóval csekélyebb számadatok. Az 1848-ból és a közeli évekből származó adatok között mutatkozó igen nagy eltérés azt bizonyítja, hogy a lakosság foglalkozási megoszlásáról rendel­kezésünkre álló forrásokat még megközelítő pontosságúnak sem igen tekinthet­jük. Részben azért, mert szinte mindegyikük a kereső foglalkozásúaknak csak bizonyos kategóriáira — pl. az ipar és a kereskedelem területén általában csak a mesterekre, illetve kereskedőkre, sok esetben ezeknek is csak a céhes-testületi részére — terjednek ki. A szerzők adataikat többnyire a hivatalos, tanácsi nyilvántartásokból merítették, Häufler erre egyenesen utal is, s egyúttal kifejezi kétségét ezek megbízhatósága iránt, amennyiben csak futólag 35 olyan kereskedőt sorol fel, akiknek cégét ismerte ugyan, de a hivatalos nyilvántartásokban nem szerepeltek. 20 A hivatalos nyilvántartásokból tehát a kereső foglalkozásúak jelentős része hiányzik, s így még a maximális adatokat tartalmazó, és a hiva­talos adatokat a valóságnak megfelelően helyenként korrigáló Häufler szám­adatait is legfeljebb minimális számként foghatjuk fel. Abba tehát nyilvánvalóan bele kell nyugodnunk, hogy Pest lakosságának foglalkozási megoszlását 1848-ban egyidejű, pontos számokkal és arányokkal nem vázolhatjuk fel. A rendelkezé­19 Dorffinger, i. m. II. 1. 20 Haufler, i. m. 257. 1. 295

Next

/
Thumbnails
Contents