Tanulmányok Budapest Múltjából 19. (1972)

Bácskai Vera: Pest társadalma és politikai arculata 1848-ban : a választók és megválasztottak összetétele alapján = Gesellschaftliches und politisches Profil der Pester Bürger im Jahre 1848 283-325

Belváros Lipótváros Terézváros Józsefváros Ferencváros Egész város Foglalkozás választók száma %-a száma %-a száma %-a száma %-a száma %-a száma %-a Városi alkalmazott 1 0,1 — — 1 0,1 7 0,8 ' — — 9 0,2 Napszámos — — — — — — 12 1,4 1 0,2 13 0,3 Földbirtokos, katonatiszt 6 0,5 5 0,9 2 0,2 5 0,6 — — 18 0,5 Háztulajdonos 17 1,5 25 4,5 32 4,0 52 6,2 21 4,8 147 3,9 Magánzó 3 0,2 1 0,2 12 1,5 11 1,3 — — 27 0,8 Ismeretlen foglalkozású 220 19,4 161 29,6 171 21,5 248 29,5 133 30,0 933 24,8 összesen 1136 100,0 546 100,0 795 100,0 842 100,0 444 100,0 3763 100,0 A választóknak nehát mintegy egyharmada kézműves, csaknem egyharmada ismeretlen foglalkozású, feltehetően nagyrészt vagyonából, tőkéjéből vagy házbérjövedelemből élő személy, valamivel több mint 10%-a kereskedő, 18%-a tisztviselő, értelmiségi, szabad foglalkozású volt. Az e kategóriákon kívül esők köre együttesen 10% körül mozgott. A választójogi kritériumok alapján nagyjából ilyen megoszlást várhattunk; s tulajdonképpen az lenne érdekes, ha kimutathatnánk, hogy a választók milyen arányban képviselték a pesti lakosság különböző foglalkozáscsoportjait, illetve társadalmi rétegeit. Ennek szükségessége nyilvánvaló; a feltételes mód csupán azt fejezi ki, hogy megfelelő források híján ennek pontos meghatározása szinte lehetetlen. Az 1848. évi összeírások közül a Conscriptio Animarum, a foglalkozási ágak közül csupán a szolgák és a napszámosok számát adja meg nemek szerinti részletezésben. A szolgák száma összesen 15 618, a napszámosoké 4469 volt; ez az összlakosságnak 19%-át tette ki. A férfi szolgák és napszámosok száma 9839 volt, ez a nagykorú férfiak 29%-ával egyenlő (ebből a napszámosok aránya 8% volt). A Conscriptio Popularis ugyan több foglalkozási kategóriát tartalmaz, de ezek a modern fogalmak szerinti foglalkozási, társadalmi rétegződés megállapítására szinte teljesen alkalmatlanok. A leghasználhatóbbnak még a hivatalnokhonoratior kategória tűnik, melynek kritériumai nagyjából egybeeshettek az általunk a tisztviselő-értelmiségi-szabadfoglalkozású csoportba soroltakéval. Az összeírok e kategóriába 1555 személyt soroltak, ez az össznépesség 1,5%-át, a felnőtt férfiak 6%-át tette ki. Egyértelmű kategória a nemesek szolgái című rubrika is — amelybe 1848-ban 640 személyt soroltak —, ez viszont a városban élő szolgaszemélyzetnek csak csekély töredékét teszi ki, melyről egyébként a lélekösszeírásból viszonylag pontos adatokkal rendelkezünk. Vizsgálatunkhoz, és általában a modern társadalomvizsgálathoz használhatatlannak tűnnek a többi csoportok, mint pl. a polgárok-kézművesek kategória, ahova nyilván a kézműves mestereken és. kereskedőkön kívül számos polgárjoggal rendelkező egyéb foglalkoságút is soroltak; viszont nem itt tüntették fel a házzal többnyire nem rendelkező, lakóként nyilvántartott kézműveslegényeket és kereskedelmi alkalmazottakat. Hasonlóképpen szétválaszthatatlan és megállapíthatatlan a foglalkozás szerinti összetétel a lakók, földművesek stb. vagy a családapák fiai kategóriánál, s azt sem tudjuk, hogy mit értettek a városban pórok alatt (ha csak nem a kapásokat). 288