Tanulmányok Budapest Múltjából 19. (1972)

Bácskai Vera: Pest társadalma és politikai arculata 1848-ban : a választók és megválasztottak összetétele alapján = Gesellschaftliches und politisches Profil der Pester Bürger im Jahre 1848 283-325

A két összeírásból tulajdonképpen csak a szolgák, napszámosok számát és arányát, valamint bizonyos mértékig a tisztviselő-honoratior réteg arányát vehetjük figyelembe a további elemzés során. Ez sem lebecsülhető eredmény, hiszen kiegészítő forrásainkból éppen e rétegek és foglalkozáscsoportok hiányoznak teljes mértékben, vagy szerepelnek csak részleges adatokkal. Az egész lakosságra vagy legalábbis a népesség jelentős részére kiterjedő, foglalkozást is feltüntető, hitelesnek tekinthető összeírások csak 1828-ból és 1857-ből állnak rendelkezésünkre. Az 1828. évi országos összeírás korszerű feldolgozására mindmáig nem került sor, annak ellenére, hogy ez az egyedüli megbízható forrás a pesti adózók foglalkozási megoszlásáról a XIX. század első negyedére. A feldolgozásokban általában használt összesítője még az adózók megoszlásáról sem ad pontos felvilágosítást, amennyiben összesen 22 039 adózót mutat ki, viszont a különböző társadalmi-foglalkozási kategóriákban mindössze 14 274 fő szerepel. Az összesítő társadalmi-foglalkozási kategóriái egyébként nemcsak a korszerű szociográfia szempontjai szerint alkalmatlanok a városi népesség rétegződésének, foglalkozási tagolódásának megítélésére ; a besorolás már a korabeli hivatalnokoknak is problémát okozott, így pl. a nem a mestereiknél lakó kézműveslegények, a testületen kívüli kereskedők stb. számbavételénél,

13 azaz a valóság gazdagabbnak, sokrétűbbnek mutatkozott s nem fért el az összeírás mesterkélt, merev kategóriáiba. Éppen ezért a tanács külön kimutatást készített a céhes, és néhány céhen kívüli mesterség mestereinek és legényeinek számáról, felsorolva néhány művészt (festőt, szobrászt) és gyárat is. Kétségtelen, hogy a kézművesekre vonatkozóan ez az összeírás tűnik a leghitelesebbnek, bár a tényleges állapotot még ez sem tükrözi híven, mert nyilvánvalóan kimaradt belőle jó néhány testületen kívüli mesterség kisszámú képviselője, s az is valószínű, hogy a céhek által el nem ismert és üldözött kontárok sem kerültek be ebbe az összeírásba. Ennek tulajdonítható a kézművesek számában mutatkozó jelentős eltérés az iparoskimutatás és az összeírás egyéni felvételeinek adatai között. A társadalmi rétegződés vizsgálatához rendelkezésünkre álló források megbízhatóságának, pontosabban bizonytalanságának bemutatása céljából egy táblázatban mutatjuk ki a kézművesek és kereskedők számát az 1828. évi országos összeírás egyéni felvételei és a külön iparos összeírás, illetve a közel egykorú, 1827-ben megjelent Dorffinger-féle útmutató és Patacsich 1830. évi címtára alapján:

14 13 Ld. az 1827/28. évi összeírás összesítőjéhez fűzött megjegyzéseket. PT. Intimata a. n. 2355. 14 Az 1828. évi összeírás városrészenkénti egyéni felvételeinek az iparosokra és kereskedőkre vonatkozó feldolgozott adatait dr. Nagy Lajos bocsátotta rendelkezésemre. Az 1828. évi iparos-összeírás: PT. Intimata a. n. 2355. — Dor ff inger J. A: Wegweiser für Fremde und Einheimische durch die königl. ung. Freystadt Pesth. 1827. 226—562. 1. — Patacsich 3.: Szabad királyi Pest városának leírása. Pest, 1831. 94—95, 103—107. 1. 19 Tanulmányok Budapest múltjából 289