Tanulmányok Budapest Múltjából 19. (1972)

Bácskai Vera: Pest társadalma és politikai arculata 1848-ban : a választók és megválasztottak összetétele alapján = Gesellschaftliches und politisches Profil der Pester Bürger im Jahre 1848 283-325

A két összeírásból tulajdonképpen csak a szolgák, napszámosok számát és arányát, valamint bizonyos mértékig a tisztviselő-honoratior réteg arányát ve­hetjük figyelembe a további elemzés során. Ez sem lebecsülhető eredmény, hiszen kiegészítő forrásainkból éppen e rétegek és foglalkozáscsoportok hiányoz­nak teljes mértékben, vagy szerepelnek csak részleges adatokkal. Az egész lakosságra vagy legalábbis a népesség jelentős részére kiterjedő, foglalkozást is feltüntető, hitelesnek tekinthető összeírások csak 1828-ból és 1857-ből állnak rendelkezésünkre. Az 1828. évi országos összeírás korszerű feldolgozására mindmáig nem került sor, annak ellenére, hogy ez az egyedüli megbízható forrás a pesti adózók foglalkozási megoszlásáról a XIX. század első negyedére. A feldolgozásokban általában használt összesítője még az adózók megoszlásáról sem ad pontos fel­világosítást, amennyiben összesen 22 039 adózót mutat ki, viszont a különböző társadalmi-foglalkozási kategóriákban mindössze 14 274 fő szerepel. Az összesítő társadalmi-foglalkozási kategóriái egyébként nemcsak a korszerű szociográfia szempontjai szerint alkalmatlanok a városi népesség rétegződésének, foglalkozási tagolódásának megítélésére ; a besorolás már a korabeli hivatalnokoknak is prob­lémát okozott, így pl. a nem a mestereiknél lakó kézműveslegények, a testületen kívüli kereskedők stb. számbavételénél, 13 azaz a valóság gazdagabbnak, sok­rétűbbnek mutatkozott s nem fért el az összeírás mesterkélt, merev kategóriáiba. Éppen ezért a tanács külön kimutatást készített a céhes, és néhány céhen kívüli mesterség mestereinek és legényeinek számáról, felsorolva néhány művészt (festőt, szobrászt) és gyárat is. Kétségtelen, hogy a kézművesekre vonatkozóan ez az össze­írás tűnik a leghitelesebbnek, bár a tényleges állapotot még ez sem tükrözi híven, mert nyilvánvalóan kimaradt belőle jó néhány testületen kívüli mesterség kis­számú képviselője, s az is valószínű, hogy a céhek által el nem ismert és üldözött kontárok sem kerültek be ebbe az összeírásba. Ennek tulajdonítható a kézmű­vesek számában mutatkozó jelentős eltérés az iparoskimutatás és az összeírás egyéni felvételeinek adatai között. A társadalmi rétegződés vizsgálatához rendel­kezésünkre álló források megbízhatóságának, pontosabban bizonytalanságának bemutatása céljából egy táblázatban mutatjuk ki a kézművesek és kereskedők számát az 1828. évi országos összeírás egyéni felvételei és a külön iparos össze­írás, illetve a közel egykorú, 1827-ben megjelent Dorffinger-féle útmutató és Patacsich 1830. évi címtára alapján: 14 13 Ld. az 1827/28. évi összeírás összesítőjéhez fűzött megjegyzéseket. PT. Intimata a. n. 2355. 14 Az 1828. évi összeírás városrészenkénti egyéni felvételeinek az iparosokra és kereskedőkre vonatkozó feldolgozott adatait dr. Nagy Lajos bocsátotta rendelke­zésemre. Az 1828. évi iparos-összeírás: PT. Intimata a. n. 2355. — Dor ff inger J. A: Wegweiser für Fremde und Einheimische durch die königl. ung. Freystadt Pesth. 1827. 226—562. 1. — Patacsich 3.: Szabad királyi Pest városának leírása. Pest, 1831. 94—95, 103—107. 1. 19 Tanulmányok Budapest múltjából 289

Next

/
Thumbnails
Contents