Tanulmányok Budapest Múltjából 19. (1972)

Bácskai Vera: Pest társadalma és politikai arculata 1848-ban : a választók és megválasztottak összetétele alapján = Gesellschaftliches und politisches Profil der Pester Bürger im Jahre 1848 283-325

BÁCSKAI VERA PEST TÁRSADALMA ÉS POLITIKAI ARCULATA 1848-BAN (A választók és megválasztottak összetétele alapján) Pest város lakosságának társadalmi, foglalkozás szerinti összetételére, vagyoni rétegződésére vonatkozóan jóformán semmi megbízható adattal nem rendelkezünk. Az országosan egységes összeírásokból — a lélek- és népösszeírásokból — legfeljebb a lakosság számát állapíthatjuk meg több-kevesebb pontossággal; rendi kategóriáik, foglalkozási megjelöléseik azonban a modern szociográfiai vizsgálathoz gyakorlatilag használhatatlanok. Nem maradtak fenn a lakosság foglalkozási, vagyoni rétegződésének vizsgálatára legalkalmasabb és legértékesebb források, a népességnek ugyan csak kis részére, de éppen a város gazdaságipolitikai életében jelentős szerepet játszó rétegére kiterjedő adókönyvek sem. A társadalmi rétegződés vizsgálatának alapjául így csak a többé-kevésbé megbízható részösszeírások, a lakossság egyes foglalkozáscsoportjaira (elsősorban a kézművesekre és kereskedőkre) vagy más részcsoportjaira kiterjedő alkalmi nyilvántartások, és a különböző útmutatók és címtárak változó pontosságú adatai szolgálhatnak. Ilyen körülmények között fokozott érdeklődésre tarthat számot, fokozott értékkel bír minden olyan forrás, mely túllép egy szűkebb vagy tágabb foglalkozáscsoportba, vagy egyéb kategóriába tartozók felsorolásának keretein, mely, ha nem is ad pontos képet a város egész lakosságának rétegződéséről, de a város életében valamilyen aspektusban jelentős szerepet játszók komplexebb csoportjáról nyújt tájékoztatást. Bizonyos mértékig ilyen forrásnak tekinthető az 1848. évi országgyűlési követválasztók névjegyzéke is, minthogy az összeírtak a városi lakosság különféle foglalkozáscsoportjait, illetve társadalmi rétegeit képviselték. A választójogi kritériumok

1 ismeretében természetesen nyilvánvaló, hogy a választói névjegyzékben szereplők a városi társadalom vagyonosabb felső- és középrétegét képviselhették, s hogy a lakosság többségét kitevő proletár és félproletár elemek (kézműveslegények, kontárok, gyári munkások, napszámosok, kapások, cselédek stb.) helyzetéről, állásfoglalásáról, de még csak számáról vagy 1 Az 1848. V. te. 2. §-a alapján választójoggal azon 20 éven felüli férfiak rendelkeztek, törvényesen bevett valláskülönbség" nélkül, akik a városban 300 Ft értékű ingatlannal rendelkeztek, vagy mint kézművesek, kereskedők, gyárosok műhellyel, üzlettel, gyárral bírtak, s a kézművesek folytonosan legalább egy segéddel dolgoztak; akik 100 Ft évi jövedelmet ki tudtak mutatni; valamint jövedelemre való tekintet nélkül a tudósok, orvosok, ügyvédek, mérnökök, művészek, tanárok, az akadémia tagjai, gyógyszerészek, lelkészek, tanítók; végül mindazok, akik polgárjoggal rendelkeztek. Magyar Törvénytár. Bp. 1896. 1836—1868. 223. 1. 283