Tanulmányok Budapest Múltjából 19. (1972)

Bácskai Vera: Pest társadalma és politikai arculata 1848-ban : a választók és megválasztottak összetétele alapján = Gesellschaftliches und politisches Profil der Pester Bürger im Jahre 1848 283-325

megoszlásáról sem tudhatunk meg semmit e listák elemzéséből. De nem lehet érdektelen az, hogy a városi társadalom e felső- és középrétegéből mely csoportok tekintették a választójog elnyerését eszköznek arra, hogy választott képviselőik útján az országgyűlésen, a tisztújításra gyakorolt közvetlen befolyásuk révén pedig a város vezetésében érvényesíthessék gazdasági-politikai érdekeiket és követeléseiket. A választói névjegyzékben szereplők ugyanis nem azonosíthatók egyértelműen a törvény értelmében választóképességgel rendelkezők meghatározott társadalmi-vagyoni csoportjával. Azoknak, akik élni akartak választójogukkal, jogosultságukat bizonyítva jelentkezniük kellett az összeíró bizottság előtt; a névjegyzékben szereplők tehát nem egyszerűen a pesti társadalom felső- és középrétegét, hanem ezen belül azt a csoportot, vagy azokat a csoportokat reprezentálják, amelyek választójoguk érvényesítésében politikai-gazdasági céljaik megvalósításának eszközét látták (vagy amelyeket egy bizonyos csoport eszközként akart felhasználni). Pesten 1848-ban követ- és tanácsválasztási képességgel 5412 személy, csak tanácsi választóképességgel 5201 bírt;

2 ezek közül jelentkezett és listára került 3763, a pótlólag felvettekkel 3769 személy, azaz a követválasztó képességgel rendelkezők 72, a tanácsi választóképességgel rendelkezők 69%-a.

3 A választóképességet biztosító polgárjoggal rendelkező 2798 személy'

1 közül pedig mindössze 1715 (61,2%) élt választójogával. A választásoktól a választóképeseknek több mint egynegyede, bizonyos kategóriáknak több mint egyharmada maradt távol, így fokozott érdeklődésre tarthat számot a választói névjegyzékben szereplők összetételének vizsgálata. A választóképességgel rendelkezők, illetve a választók természetesen a lakosságnak csak kis töredékét képezték. Az 1847/48. évi népességösszeírás szerint Pestnek 99 370 lakosa volt, ezek közül a férfiak száma 49 514, a 17 éven felüli férfiaké pedig 24 757. Az ugyanebből az évből származó lélekösszeírás az összlakosság számát (a kb. 9000 főt kitevő katonákat, rabokat, kórházi és szegényházi ápoltakat stb. leszámítva) 102 508-ban adja meg, ebből a férfiak száma 51 981, a nagykorú férfiaké pedig 33 800 volt.

5 Tehát a választóképességgel rendelkezők az össznépességnek 5%-át, a 17 éven felüli férfi lakosságnak 22%-át, a választók pedig az egész népességnek nem egészen 4, a 17 éven felüli férfiakénak pedig 15%-át tették ki. A választóképességgel rendelkezők aránya a férfi lakossághoz képest, illetve a választók aránya a választóképesekhez képest az egyes városrészekben

6 a következőképpen alakult: 2 A tisztújítási választójog szigorúbb vagyoni censushoz volt kötve, amennyiben az ingatlan értékének alsó határát 2000 Ft-ban, az évi jövedelmét 800 Ft-ban állapították meg; ezen kívül az értelmiségiektől is megkövetelték 100 Ft évi házbér fizetésének igazolását. Az 1848. évi XXIII. te. 6. §. Uo. 247. 1. 3 Budapest Főváros Levéltára. Pest város levéltára. Tanácsi iratok. (A továbbiakban: PT.) Vegyes iratok. 597/1848. 4 PT. Közigazgatási iratok. 65/1848. 5 PT. Intimata a. n. 8246. Az összlakosság és a férfiak számában mutatkozó kis különbség mellett a nagykorú, illetve a 17 éven felüli férfiak számában mutatkozó jelentős eltérés csak annak tulajdonítható, hogy a lélekösszeírásban a nagykorúság határát 17 éven alul húzták meg. Minthogy választójoga csak a 20 éven felüleiknek lehetett, számításainknál jobban használható a 17 éven felülieknek külön nyilvántartó népességösszeírás. 6 OL. H. 98. Az Országos Statisztikai Hivatal iratai. 343/1848. 284