Tanulmányok Budapest Múltjából 19. (1972)

Komárik Dénes: Az 1844-es pesti Országháza-tervpályázat = Das Ständehaus 251-281

Az 1832/36-os országgyűlésen a nádor előzetes tájékoztató tervek és költségvetés készíttetését vállalta, azzal, hogy azokat a következő országgyűlés elé terjeszti. Ez azonban nem történt meg, s csak az ez után következő 1843/44-es országgyűlés hozott eredményt. 1843 szeptemberében József nádor bemutatta Pollack Mihály

2 tervét és hozzávetőleges költségvetését.

3 Mivel az országgyűlés az Országháza pontos helyét addig még nem jelölte ki, sőt részletes tervezési programot sem adott, Pollack analógiák alapján, saját belátása szerint dolgozott, és tulajdonképpen csak ideál-tervet készített. Az országgyűlés épp ezért úgy találta, hogy e terv és költségvetés a további intézkedések alapjául nem szolgálhat, s az Országháza építésével kapcsolatos ügyek intézésére országos választmányt hozott létre.

4 Utasította a választmányt, hogy ,, minden halasztás nélkül járjon el bizatásában, még ezen országgyűlésnek tegyen jelentést a helyről, szükséges költségekről, s mutassa be a terveket, hogy jövő országgyűlésig a pesti országház készen állhasson". A buzini gróf Keglevich János főpohárnokmester elnökletével működő országos választmány 1844 tavaszán Pozsonyból Pestre utazott, hogy a helyszínt megtekintse, és a város vezetőivel tárgyaljon. A tárgyalások eredményeképpen Pest városa az Országháza építésének céljára átengedte a lipótvárosi Üjpiacot (ma: Budapest, V. kerület, Engels tér). A Pozsonyba visszatérő választmány ezután részletes programot dolgozott ki, s ez év júniusában nyilvános, titkos, nemzetközi tervpályázatot hirdetett a Pesten építendő Országháza tervezésére, ez év nov. 30-i határidővel. A tervpályázat gondolata csak most, a választmány működése során merült fel, midőn a feladattal már egészen konkrét formában, részletekbe menően foglalkoztak. E döntés távolabbi inspirálója az erősödő liberális korszellem volt, közvetlen motívuma pedig a tervpályázatok egyre gyakoribb külföldi példája. Mindkét mozzanat hangot kap a választmány hivatalos jelentésében is, mely — egyebek mellett — közli, hogy „a külföldi hasonló nagyszerű vállalatok közönséges példája szerint is, szabad csődületet nyitott", és annak a meggyőződésének ad kifejezést, hogy „ a szabad versengés mindenek által célszerűbbnek s igazságosabbnak fog találtatni, mintha csak valamely különösen kiválasztott egyénnek nyújtotta volna a küldöttség ezen alkalmat". A pályázati felhívást 1844 júniusában és júliusában hírlapok útján tették közzé.

5 A tér helyszínrajzát 2 Pollack Mihály (1773—1855): a magyarországi klasszicizáló építészet legjelentősebb képviselője, a pesti Nemzeti Múzeum, Ludoviceum, számos jelentős köz- és magánépület mestere, Leopoldo Pollack (1751—1806) olasz építész féltestvére. Vö.: Thieme— Becker: Allgemeines Lexikon der Bildenden Künstler (a továbbiakban: Thieme— Becker), Band XXVII. Leipzig, 1933. p. 210. — Zádor Anna: Pollack Mihály. Budapest, 1960. 3 Pollack Mihálynak az Országháza tervezésével kapcsolatos szerepe korábban is ismeretes volt (vö.: Zádor Anna i. m.), a lappangó terveket azonban csak a legutóbbi időben fedezte fel Bibó István és tette közzé Pollack szerepének tüzetes tisztázása kíséretében: Bibó I. i. m. /l A pályázat kiírásával kapcsolatos eseményeket a nyomtatásban megjelent országgyűlési naplók és irományok alapján mondjuk el. Az országos választmány jelentése külön is megjelent: Jelentése a' Pesten építendő országház érdemében kiküldött országos választmánynak. 1844. — E jelentést bőven ismerteti, és részben idézi Vámos Ferenc: Az első pesti Országháza tervezésének előkészületei (1835—1844) „Művészettörténeti Értesítő" XII. (1963) pp. 38—47. 5 Néhány példa: „Hírnök" Pozsony, 1844. 48, 49, 53. szám, jún. 18, 21, júl. 5. — „Pesti Hírlap" 1844. 363. szám, jún. 23. — „Nemzeti Újság" Pest, 1844. 52. szám. — „Regélő" Pest, 1844. 52. szám. — „Augsburger Allgemeine Zeitung" 1844. Beilage zu N

r

. 184. — „Prager Zeitung" 1844. 108. szám, júl. 12. — Több sajtóorgánum csak hírül adta, hogy pályázatot hirdettek, de a kiírást nem közölte. így pl.: „Honderű", Buda, 1844. jún. 29. — „Ephemeriden" Beilage zur „Allgemeinen Bauzeitung" I. Band, N° 4. Wien, 1844. Juni und Juli, p. 63. 252