Tanulmányok Budapest Múltjából 19. (1972)

Komárik Dénes: Az 1844-es pesti Országháza-tervpályázat = Das Ständehaus 251-281

KOMÄRIK DÉNES: AZ 18 44-ES PESTI ORSZÁGHÁZA-TERVPÁLYÁZAT J. A p ál y ázat előzményei és rövid története Miként 1791-ben a washingtoni Capitoliumra, majd 1834-ben a londoni parlamentre, úgy 1844-ben a pesti Országháza tervezésére is pályázatot írtak ki. Az Az Országház-építés célkitűzése szerves folyománya volt annak az igénynek, hogy az országgyűlések helye a császárváros közelében levő Pozsony helyett az ország szívében elhelyezkedő Pest legyen. Pozsonyt, a nyugati határszélen meghúzódó várost korábban az a körülmény avatta az országgyűlések — egyben a legfőbb* kormányszékek és a helytartó-nádor — székhelyévé, hogy 150 éven keresztül az ország jelentős része, így fővárosa is, török kézen volt. A törökök kiűzése s a helyzet konszolidálódása után II. József a magyar udvari kamarát, a helytartótanácsot, a főhadparancsnokságot Pozsonyból Budára helyezte át, s az országgyűlések részére is itt alakíttatott ki fényes termeket. Halála után a már korábban Pest-Budán székelő királyi Curia és tárnokmesteri bíróság mellé a nádori udvartartás is ide költözött, az országgyűléseket viszont az ősi, hagyományos fővárosból visszavitték Pozsonyba, mely ezután 56 éven át — az 1807. évi megszakítással — itt ülésezett, távol a fővárosban székelő országos hivataloktól. E visszás helyzet fenntartása a Habsburg abszolutizmus törekvéseiből érthető meg. Az országgyűléseknek Buda helyett Bécs tőszomszédságában való megtartása ugyanis nagyobb lehetőséget nyújtott számára, hogy a nemzet alkotmányos és legfőbb akaratnyilvánítását mind jelképesen, mind ténylegesen ellenőrzése alatt tartsa. Az Országháza építés így, a többi európai országgal ellentétben, nem a nemzet meglevő szuverenitásának kifejezője, hanem a megszerzendő szuverenitás vágyának szimbóluma s kivívásának egyik jelentős politikai eszköze volt. Az ország akkori sajátos helyzetében egyaránt célkitűzése volt a központi hatalommal mint ilyennel szembenálló rendiségnek, és a Habsburg birodalommal szemben függetlenségre törekvő nemzetnek. E körülményekből érthetjük meg azokat a nehézségeket, melyek a program megvalósulását kísérték: a pályázat kiírását megelőző másfél évtizedes huzavonát és a kiírás körüli problémákat. Az a gondolat, hogy „ a nemzet szükségének, de díszének is megfelelő Országháza építtessék Pesten", formális javaslatként először az 1830-as pozsonyi országgyűlésen hangzott el, de az ügy érdekében ekkor még nem történt semmi.

1 1 Az Országháza-tervpályázat előzményeit Bibó István tanulmánya alapján vázoljuk. Bibó István: Pollack Mihály Országháza-terve. „Művészettörténeti Értesítő" XXII. (1973) pp. 22—36. 251