Tanulmányok Budapest Múltjából 19. (1972)

Cifka Péterné: Adatok Hofbauer János működéséhez, valamint a budai rajziskola történetéhez 239-250

metsző Ehrenreich javára vagy terhére. Az egyetlen, ami a metsző kezén nem változhat: a modell beállítása, a kompozíció. Hofbauer ezen a téren megállja a helyét, ábrázoltjai nem mereven, hanem természetes tartásban és változatosan, negyed, fél vagy háromnegyed profilban jelennek meg a lapokon. Rózsa György fent idézett cikkében

8 Ehrenreichet mint megbízható, de nem átütő tehetségű metszőt jellemzi, akinek lapjai épp az előkép minőségétől függően lettek sikerültebbek vagy gyengébbek. Szerencsénkre a Hofbauer által rajzolt arcképek sorozatában van egy, amelyet nem Ehrenreich metszett rézlemezre. Ennek segítségével megvizsgálhatjuk, hogyan formálódott át egyazon mester rajza két különböző metsző keze nyomán. A különbségekből némi következtetést vonhatunk le az eredeti rajzra nézve is. Ehrenreichnél minden száj egyforma: az alsó és felső ajkak szabályosan, szorosan záródnak, egy kemény vonal húzódik köztük. Minden arcon egyforma a szemgolyó, egyformán ízülő szemhéj jakkal. Ezzel szemben Reviczy arcképét metsző R. A.; mesternél — aki szerintünk Richter Antallal azonos — részletek sokkal elevenebbek. Nem sémákat alkalmaz a száj vagy a szem megoldásánál, hanem az érzékletesen hullámzó szemhéjakkal, vagy a mély szájzugokkal a modell személyes karakterét közvetíti. Ügyesebb metszési technikája is előnyösen befolyásolja a lap színvonalát. Csúcsfények az orron, tónusosabb metszés az arc teljes felületén — ez plasztikusabb, tehát egyénibb megjelenítést nyújt, mint Ehrenreich jobbára túnustalan ponttechnikája. Szegényedett-e Ehrenreich metszői munkája nyomán Hofbauer rajza? Vagy gazdagodott Richter képességei révén? Az igazság valószínűleg a kettő között van. Mesterünk életrajzi adatainak tisztázása, rajztanári működése révén, levéltári kutatással sikerült. — A rajztanári állások betöltése nyilvános pályázat útján történtek. A pályázatokról először a helyi tanács adott véleményt, majd a benyújtott művek alapján a Landes Bau Oberdirektion szakmai bizottsága, végül döntött a Helytartótanács nemzeti iskolai ügyosztálya. A Helytartótanácsi Levéltárban meg is találtuk a győri és a budai pályázatok legfontosabb iratait, így a pályaművek szakmai bírálatának jegyzőkönyveit is. A győri pályázat 1829-ben zajlott le, mesterünkre nézve sikeresen.

9 Tizennyolc rivális közt egyetlen müvészettörténetileg számontartott festő volt, a Pesten élő Szentgyörgyi János. A szakmai bírálat jegyzőkönyve részletesen felsorolja Hofbauer 41 db beküldött munkáját és azokat mindenképpen dicséri. A pályaművek többségükben szokványos mintalapok, olyanok, amilyeneket majdan ő készíttet tanítványaival: virágcsokor, görög oszloptípusok, díszes kályhák, kertiház lombokkal, két ezüst „aufsatz", emberi figurák stb. Ezeknél érdekesebb: két győri veduta — a székesegyház és a püspöki palota, a Duna, illetve a félj árat felől — ezután egy bécsi látkép a Károly templommal — ami a bírálat szerint nagyon jó, és egyéni modorú. A művek egyrésze lithografált, tehát e mesterségben is járatos.

10 Hofbauer a kőbányai lapot is elküldi bírálatra, mégpedig három példányban. A bizottság szakmai jártasságára nem vet éppen jó fényt — a lapot lithográfiának nézik. „Lithographirt nach der Natur in 3 Abdrücken, Schwarz, 8 Rózsa i. m. 62. o. 9 O. L. Htt. Dep. scholarum nat. II. 1829. 8—42. 10 Gerszi Teréz: A magyar kőrajzolás története a XIX. században. Bp. 1960. 17. o. — levéltári adatot közöl, miszerint mesterünknek Győrben kőnyomdája van. 242