Tanulmányok Budapest Múltjából 19. (1972)

Kumorovitz L. Bernát: Adatok Budapest főváros Árpád-kori történetéhez = Beiträge zur Geschichte der Haupstadt Budapest im Zeitalter der Árpáden 7-37

hogy a veszprémi püspök Óbudán kiszorult... a telepesek lelki élete felett gyakorolt jogokból... Hogy ez valóban bekövetkezett, bizonyítja a veszprémi püspök és a budai prépost, illetőleg az esztergomi érsek között kirobbant per, amely spirituális kérdésekben 1216-ban ért véget, amikor két római bíboros jött Magyarországra ítéletet mondani."

6 Ez az érvelés több pontjában hibás. A pápa megbízottai: 1. Nem Magyarországon, hanem Rómában ítélkeztek. 2. A veszprémi püspöknek ebben a perben nem a budai prépost volt az ellenfele, hanem az esztergomi érsek; amennyire az oklevélből kivehető, ebben az ügyben a budai prépost nem volt peres fél. 3. A pernek az Óbuda feletti joghatóság nem egyedüli és nem is legfőbb tárgya volt, az óbudai iurisdictio csak az esztergomi érsek területi joghatóságának vitatása kapcsán, a dömösi, segesdi és más királyi egyházak feletti általános fennhatósági vita részeként merült fel. Maga a per is sokkal „országosabb" jogok miatt kezdődött (királynékoronázás!), mint az „óbudai telepesek lelki élete feletti jogok gyakorlása". Ebből a perből nehéz volna az 1212. évi eladományozás melletti bizonyítékot kovácsolni. 3. Györffy szerint az 1212. évi eladományozásnak a „telepesek lelki élete felett gyakorolt jogokból" való kiszorulásnál „fájdalmasabb" következménye volt a veszprémi püspökre nézve az, hogy kiszorult „a szőlők nedűinek tizedéből". Ügy gondolja ti. az értekezés, hogy „egy 1269. után, a veszprémi püspökség által hamisított oklevélből. . . megtudjuk, hogy a tatárjárást és Benedek prépostságát (1238 előtt—1240) megelőzően Óbuda területének dézsmáit a budai prépost tartotta elfoglalva"

7

, ami természetesen királyi hozzájárulás nélkül nem történhetett meg. Az idézett 1269-i oklevél azonban mást mond: azt ti., hogy a budai káptalan a vitás tizedek behajtásának „jogába csak idők folyamán osont be" azon „ideiglenes és jóindulatból fakadó bortunella-adomány révén, amelyet a kegyes emlékű Bertalan hajdani veszprémi püspök tett a különös barátság kedvezéséből kevéssel a tatár pusztítás előtt Benedek akkori budai prépostnak .. ."

8 Az oklevélből tehát kitűnik: a budai káptalannak Benedek prépostsága (1238 e.—1240) előtt semmi köze sem volt a vitatott tizedekhez. Ezzel sehogyan sem lehet kimutatni az 1212-es adományozást! 4. Györffy szerint „a jogilag hamis, de mondanivalója nagy részére nézve hiteles 1269-i oklevélből kiderül, hogy Óbuda egy része Benedek prépostsága idején kikerült a prépost joghatósága alól. Ezek a veszprémi püspök által is követelt jogok a következők: a bányai Boldogasszony egyház, mely nem más, mint a fejéregyházi királyi kápolna, valamint ennek filiája, a szent Margit kápolna (utóbb Óbuda plébániatemploma) ; e két egyház dézsmakörzete, nevezetesen a Bányához tartozó szőlőhegyek . . ., valamint a szent Margit egyházhoz tartozó Kovács-utca, a királyi kovácsok lakhelye... Tekintettel a két királyi kápolna visszavételére bizonyosra vehetjük, hogy IV. Béla visszavette az épülő királyi palota területét is".

9 Ezzel szemben a Gárdonyi által kiadott oklevél szerint IV. Béla király ezt írta 1269-i oklevelében: „Teljesen kikutatva és megtudva az igazságot, értesültünk arról és teljességgel megtudtuk, hogy a budai tí Györffy: Disszert. 179—180. — Az oklevél keltezési formulája: „Datum Laterani, Kalendis Április, pontificatus dornini Innocenta pape tertii anno nonodecimo". Gárdonyi: Budapest tört. oki. eml. 13—14. 7 Györffy: Disszert. 180. 8 Budensis ecclesie capitulum per temporalem ac gratuitam concessionem quarundam tunellarum vini, quas Bartholomeus pie recordationis quondam episcopus Vesprimiensis ob favorem amititie specialis paulo ante cladem Tartarorum... Benedicto tunc Budensi preposito... fecerat... in ius percipiendi easdern décimas successu temporum subrepsisse... Gárdonyi: Budapest tört. oki. eml. I. 104. 0 Györffy: Disszert. 182—183. 25