Tanulmányok Budapest Múltjából 19. (1972)

Kumorovitz L. Bernát: Adatok Budapest főváros Árpád-kori történetéhez = Beiträge zur Geschichte der Haupstadt Budapest im Zeitalter der Árpáden 7-37

mula. Ez ismét közös tulajdonság a szentgotthárdi hamisítvánnyal: ennek adresze a vasi ispánon és curialis comesen kívül magában foglalja a „cum omnibus, ad quos littere présentes pervenerint" részletet is. Közös sajátossága mindkét oklevélnek, hogy függőpecsét volt rajtuk.

30 Ha tehát helyes a szentgotthárdi hamisítványnak Szentpétery és Wagner által adott meghatározása, akkor ez a szentgotthárdi vonatkozású oklevél azt mutatja, hogy a budai oklevél kifogásolható alkatrészei éppen II. András-kori hamisítványban is korszerű részletek. Ez újabb érv lehet arra, hogy a budai oklevél hamisítványként is megfér II. András korával. 4. A megjegyzések IV. Béla állítólagos 12 3 5. évi visszaszerzi) akciójához és az 12 12. évi feltett eladományozáshoz II. András királyunk 1212-i adománylevele(i)n s az ő(ke)t követő (1212 u.) „parancslevelén" kívül Györffy más adatokkal is igyekszik bizonyítani Óbuda 1212-i eladományozását, a IV. Béla-féle 1235. évi terület-visszaszerző akciónak az igazolására pedig a király 1269. okt. 3-án kelt

1

, eddig még csak Salamon által „több mint gyanús "-nak, a disszertációban pedig hamisnak minősített oklevelét használta fel.

2 E vonatkozásban megjegyzéseim a következők: 1. Óbuda 1212. évi teljes eladományozása és 1232-ben egyházi és nem királyi város mivolta mellett azzal is érvel a disszertáció, hogy ez évben Jakab legátus zsinatát

3 Óbudán Róbert érsekkel és más egyháznagyokkal nem tarthatta egy királyi udvarhelyen, hanem csak semleges egyházi területen, mert a király és az érsek között András kiközösítése miatt rendkívül feszült volt a viszony és lehetetlen az érintkezés

4

. Ez nem jó érv Óbuda egyházi város mivolta és az 1212. évi eladományozás mellett, mert 1232-ben, a rendkívül feszült viszony és a kiközösítés ellenére, Dénes nádor oklevele szerint, a király és bárói éppen Esztergomban tartózkodtak és ítélkeztek: „Rege ergo Strigonii existente presentibus suis baronibus ... ; rex cum suis baronibűs clementer decernens .. ."

5 Az 1232. évi zsinat megtartásából nem lehet Óbuda esetleges egyházi birtok voltára következtetni. 2. Az értekezés az 1212-es eladományozást ennek állítólagos „jogi következményeiből" is meg akarja állapítani. Szerinte ugyanis „amikor Óbuda a prépostság birtoka lett, (a prépost) azt a kivételezettségét, amelyet az egyháza körüli területen élvezett, kiterjesztette Óbuda egész területére. Ebből az következett, 30 A budai mandátumról ezt IV. László 1274. évi átíró oklevelének a szavaiból következtethetjük, mert ez II. András oklevelének külsejét privilégiumnak írja. Fejér: CD. V/2. 236. 1 Gárdonyi: Budapest tört. oki. eml. I. 103—108. 2 Györffy: Disszert. 180—188. — Salamon: (az 1. §. 8. jegyzetében) i. m. II. 154., III. 26., 32—33. 3 Theiner, Aug.: Vetera monumenta historica Hungáriám Sacram illustrantia. Romae, 1859. I. 107—111. 4 Györffy: Disszert. 180—181. 5 Wagner: UBBurg. I. 139. • 24