Tanulmányok Budapest Múltjából 19. (1972)

Gál Éva, L.: A Krisztinaváros topográfiája, 1770-1872 = Topographie der Christinenstadt, 1770-1872 179-219

vidékre szorítkozott. Csak a hegyvidékre nézve vált be az „Életképek" cikkírójának 1846-ban megfogalmazott jóslata: ,,.. .kétségtelen, hogy azon kellemes tájat, melly a Krisztinavárost Budapest vidékének jelenleg is hasonlíthatatlanul legszebb részévé teszi, számosan fogják a testvérváros tehetős polgárai s a birtokos aristokrácia közül arra használni, hogy itt maguknak palotákat és fényes lakhelyeket építessenek, mihelyt a két várost az állóhíd örökre összekötendi s velük a Krisztinavárost az alagút oly igen közeli érintkezésbe hozandja. Bátran jósolhatni, hogy húsz év múlva a Krisztinaváros Budapest legszebb része leènd.. ."

86 A fellendülés újabb korszaka nem húsz, hanem körülbelül negyven év múlva kezdődött, és a XX. században folytatódott: az 1880-as évektől kezdve a filoxérától elpusztított szőlőterület is beépült, nagyobbrészt kertes villákkal és bérvillákkal. A Krisztinavárost is magában foglaló I. kerület Buda leggyorsabban fejlődő kerülete, s ezen belül a Krisztinaváros, amelynek 1940-ig a hegyvidék is része volt, valóban Budapest egyik legszebb része lett. Életképek, 1846. 727. 216