Tanulmányok Budapest Múltjából 19. (1972)

Gál Éva, L.: A Krisztinaváros topográfiája, 1770-1872 = Topographie der Christinenstadt, 1770-1872 179-219

évi krisztinavárosi telekkönyvi összeírás ezt a területet Niczky Kristóf gróf (korábban a Helytartótanács elnöke, ekkor országbíró és királyi személynök) tulajdonaként jelöli meg. Nagyságára vonatkozólag itt nincs bejegyzés, de máshonnan — a már említett 1789. évi budai telekösszeírásból — tudjuk, hogy területe 8868 négyszögöl volt. Az udvarnál nagy kegyben álló Niczky nyilván érdemei elismeréséül kapta ezt az értékes ingatlant, az adományozásnak írásos nyomát azonban mindeddig nem sikerült megtalálni. Niczky Kristóf 1787 decemberében meghalt, s örököse, Niczky György 1789-ben a krisztinavárosi ingatlant eladta Horváth Zsigmond udvari tanácsosnak és Gludovácz József királyi tanácsosnak, mint együttes birtokosoknak. Ekkor már két ház is állott itt, közülük az egyik — a mai Roham u. 2—4. sz. helyén — kertben álló, szerényebb méretű későbarokk palota

47

, a másik vele szemben épült, a mai Attila út 12. sz. helyén. A vevők az ingatlanért 12 000 forintot, két lovat és egy órát adtak

48 Később az egész területet kőfallal vették körül, déli, nagyobbik felét növényekkel (többek közt narancs- és citromfákkal) ültették be, részben francia, részben angol kertnek rendezték be, s mindaddig, míg a XIX. század második felében a város közkert céljára meg nem vásárolta, belépődíjért mutogatták.

49 A Niczky-, majd Horváth-kertbe két nagy telek ékelődött be: a mai Mikó u. és Attila út sarkán egy 1950 négyszögöles kert, amelyen legkésőbb 1790-ben már ház állt, és a mai Krisztina tér 3., Roham u. 5—7. sz. helyén Andreics György chyrurgus telke, 1788 körül épült házával, amelynek két szobáját 1794től plébániahelyiségül bérelték. A Krisztinaváros ismertebb épületei közül jó néhány származik ebből az időből. Az 1780-as évek végén a volt várerődítési területen, a mai Attila út 81—85. sz. házak helyén épült Brunswick Antal gróf emeletes, nagyméretű bérháza, a földszinten 17, az emeleten 15 szobával, összesen 9 konyhával, számos kamrával, pincével, istállóval.

50 A XIX—

XX. század fordulója táján készült fényképek a terjedelmes épületet nagyjából XVIII. század végi állapotában mutatják. A Brunswick-ház közismert nevezetessége, hogy 1828-ban Brunswick Teréz itt rendezte be az első magyarországi kisdedóvót, amely szegény dolgozó anyák gyermekeinek felügyeletét és munkára oktatását tűzte ki célul. Az akkori Haupt-Strasse, a mai Attila út legvégén (a 135—137. sz. helyén) épült fel Sándor Antal gróf 17 szobás nyaralója, amelyhez istállón, pincén, kocsiszínen kívül külön kertészlak, továbbá csaknem 2 holdas angolkert, V2 hold gyümölcsös és szőlő is tartozott.

51 A Sándor-kertet a Krisztinaváros legszebb kertjei közt emlegették. 1790 körül épült a Krisztinaváros legnagyobb épülete, a Kalmárffy-palota. Kalmárffy (azelőtt Krammerlauf) Ignác 1789-ben örökölte apjától a mai Krisztina körút 55. sz. alatti telket, amelyhez még hozzávásárolt egy 942 négyszögöles darabot a volt botanikus kert területéből. Vályi András 1796-os városleírásában 47 Alt Rudolf egyik 1845-ös krisztinavárosi látképén felismerhető az egykori Niczky-palota északnyugati, fő homlokzata, nagyobbrészt takarva az előtte álló házaktól. Az épület alaprajzát az alábbi térképekről ismerjük: Varásdy: Helyzeti terv az alagúttól a „Zöld fához" címzett házig vezető út szabályozásáról, 1862. (FL, Térképtár, B. III. 20) ; Marék, 16. szelvény (FL, Térképtár, B. átt. 3.), 48 FL, BL, Christinastädter Hauss-Gewöhr Protocoll, lib. 1. fol. 89. 49 Schams i. m. 118—119. 50 Lásd Vereinigte Ofner und Pester Zeitung (a továbbiakban: VOPZ), 1814. 466., hirdetés. A telekkönyv tanúsága szerint a Brunswick-ház 1789-ben már állt; a műemléki topográfiában (Budapest Műemlékei, I. k. 775.) megadott építési idő — 1800 körül — e szerint kb. egy évtizeddel korábbra teendő. 51 Lásd: VOPZ, 1819. 1200., hirdetés. 196