Tanulmányok Budapest Múltjából 19. (1972)
Gál Éva, L.: A Krisztinaváros topográfiája, 1770-1872 = Topographie der Christinenstadt, 1770-1872 179-219
Az egyetem botanikus kertje a Krisztinavárosban A Budára költöztetett nagyszombati egyetem számára 1777-ben az Angolkisasszonyok krisztinavárosi kertjét jelölték ki botanikus kertül. Az egyetem átköltöztetésének lebonyolítására alakult királyi bizottság, miután megvizsgálta a botanikus kert elhelyezésének ügyét, 1778 augusztusában azt jelentette a Kancelláriának, hogy az illetékes professzorok nem tartják megfelelőnek a kijelölt területet, mert az egyrészt nem elég nagy a kettős, botanikus és gazdasági kert céljaira, másrészt talaja dimbes-dombos („in colles assurgeret"), és nem elég termékeny. Ehelyett a jelenlegi kerttől nyugatra és északnyugatra fekvő szántóföldek megvásárlását javasolják. 33 A megvásárolni javasolt szántók egyike Affolteré volt, aki mint a királyi palota felügyelője, fontos szerepet játszott az egyetem elhelyezésében. A másik szántó Krammerlauf György, a harmadik Rath József tulajdonát alkotta (mindketten részt vettek a város vezetésében, és nagy ingatlanvagyonok birtokosai voltak). Affolter és Krammerlauf szántójukért azonos nagyságú cseretelket akartak, mégpedig Affolter az Angolkisasszonyok kertjéből, Krammerlauf pedig, akinek nagyobb volt a szántója, részben ugyanebből a kertből, részben a jezsuiták kertjéből. Szabó András esztergomi kanonok a királyi bizottság nevében végül is úgy állapodott meg a szántók birtokosaival, hogy Affolter megkapta a kért cseretelket (a mai Krisztina körút 57—61. sz. helyén, 1970 négyszögölet) ; Krammerlauf ettől északra, a mai Krisztina körút 55. sz. helyén kapott két holdat az Angolkisasszonyok egykori kertjéből; a szántó többi részének ellenértékét Krammerlauf és Rath pénzben kapta meg 3 ' 4 . A három szántótulajdonos szemmelláthatóan igen előnyös üzletet kötött. Affolter és Krammerlauf a csere folytán lényegesen értékesebb telekhez jutott: a közlekedési utaktól távoleső és — mint a későbbi fejleményekből tudjuk — igencsak terméketlen szántóikért a Krisztinavárosnak akkor legjobb helyein fekvő, házhelynek alkalmas jókora kerteket kaptak. A pénzben kiegyenlített vételár — négyszögölenként 10 krajcár — ugyancsak nagyon kedvező volt: mintegy két és félszerese a hasonló fekvésű szántók akkori forgalmi árának. Ha konkrét adatok híján ma már nem bizonyítható is, valószínű, hogy a botanikus kert elhelyezése körül nem volt minden rendben: úgy látszik, hogy Affolter és társai, befolyásukat felhasználva, a közérdek rovására tisztességtelen haszonra tettek szert. Alig néhány évvel később ugyanis kiderült, hogy ez a terület semmivel sem volt alkalmasabb — vagy talán még kevésbé volt alkalmas — botanikus kert céljára, mint az eredetileg kijelölt Angolkisasszonyok-kertje. Amikor tudniillik 1784-ben, az egyetem Pestre költözésekor a szóban forgó terület felszabadult, s helyén az uralkodó közkertet kívánt létesíteni, a budai magisztrátus azzal érvelt a terv ellen, hogy a volt botanikus kert nem alkalmas erre a célra, mert igen terméketlen a talaja. 3 ' 5 Az egyetem botanikus és gazdasági kertjét 1779-ben alakították ki. Hozzátartozott az Angolkisasszonyok egykori épülete is. A kertet délről a mai Pálya utca, nyugatról a Győző utca helyén haladó ösvény, északról az Orbánhegyi árok, keletről a Krammerlauf- és Affolter-telek hátsó vonala határolta. 33 OL, A 39, Kane. Acta Gen. 1778/4743. 34 Uo. 1778/6856. Szabó András 1778. dec. 15-i jelentése. 35 Buda — a Helytartótanácshoz, 1784. dec. 11. OL, C, Htt. Pol. Gen. Civ. 1785. 189
