Tanulmányok Budapest Múltjából 19. (1972)

Felhő Ibolya: Buda elsősége a tárnoki városok között = Budas, Vorrangigkeit unter den Tavernikalstädten 153-178

előző év végén kinevezett Batthyány Ádám gróf tárnokmester „helyreállítván a tárnoki jog 1. cikkelyét és visszahelyezvén Buda városát régi előjogaiba".

55 Végül is 1770. március 23-án Mária Terézia elrendelte, hogy a jövőben Budán kell tartani a tárnokszéki üléseket, tekintettel arra, hogy ez a városok nagyobb kényelmére fog szolgálni és egyébként a tárnoki jog is ezt írja elő.

56 Ettől az időponttól kezdve azután rendszeresen Budán tartották a tárnokszéki üléseket egészen 1849-ig, amikor a főtörvényszéketkkel együtt a tárnoki széket is megszüntették.

57 Vagyis Buda városának az 1686. évi felszabadítástól eltelt hat évtized alatt a szabad királyi városi kiváltságok mellett a tárnoki városok között korábban élvezett kiváltságos helyzetét is teljes mértékben sikerült visszaszereznie. Bár minderre a török hódoltság előtti századokra visszanyúló jogalapja volt, nyilvánvaló, hogy e kiváltságos helyzet viszonylag könnyű, a tárnoki városok részéről ellenállásba alig ütköző helyreállításában Buda gyors fejlődésének, népessége növekedésének is döntő szerepe volt. Nem véletlen az sem, hogy a tárnokszék üléseinek Budán való rendszeres tartása arra az időre esik, amikor Buda fővárosi jellegét a kormányszékek, bíróságok ide helyezésével véglegesen visszanyeri, a szomszédos Pest pedig az ország gazdasági életének központjává lesz. Budának a tárnokszékhez fűződő előjogaival kapcsolatban érdemes bővebben foglalkoznunk magával a tárnoki ládával, illetve a benne őrzött levéltárral. A tárnoki városok közös levéltárának magja, kiindulópontja — mint láttuk — a tárnokszéki jegyzőkönyv volt, amelyet a Laki Thurz-féle 1479. évi cikkelyek előírása alapján kezdtek vezetni s amelyet Buda város levéltárában őriztek. Mivel ez a jegyzőkönyv Buda eleste következtében elveszett, 1559-ben új jegyzőkönyvet kezdtek vezetni a megmaradt tárnoki városok. Ezt az új jegyzőkönyvet Pozsony városa őrizte a tárnoki ládában a pozsonyi városházán s onnan vitték át az ülésekre, amelyeket ekkor Pozsonyban tartottak. A tárnokszéki jegyzőkönyvet a Laki Thuz-féle rendelkezéseknek megfelelően, minden egyes ülésszak után összekötötték, lepecsételték a városok pecsétjével és úgy őrizték a következő ülésig, ahol ismét felnyitották, hogy az ülés lefolyását, az ott letárgyalt perek tartalmát és a perekben hozott ítéleteket megörökíthessék benne. Erről az eljárásról tanúskodik Rudolf király tárnoki cikkelyeket megerősítő 1602. augusztus 13-i kiváltságlevelének bevezetése, amelyben a tárnokszéki jegyzőkönyv bemutatásáról szóló,

58 valamint magának a tárnokszéki jegyzőkönyvnek több bejegyzése is.

59 55 Miller János Ferdinándnak, Buda város jegyzőjének örvendező szavai „Epitome vicissitudinum et rerum memorabilium de libera regia, ac metropolitana űrbe Budensi" című 1760-ban Budán megjelent könyvének 195—196. lapján. 56 Veres Miklós: A tárnoki hatóság és a tárnoki szék 1526—1849. Budapest, 1968. 36. 1. Orsz. Levéltár, Tárnoki lt. Acta tav. Fasc. A 16, 48 a. 57 1772-ben szintén a Három nyúl-házban (a Fő utca 68. sz. ház helyén állott), 1781-ben a vízivárosi Fehér Kereszt (Batthyány tér 4.) fogadóban, 1785-ben és attól kezdve mindig a városházán volt az ülés. Időnként azonban volt tárnokszéki ülés Pozsonyban, pl. 1783, 1784, 1833, 1840 — és Pesten is — 1792, 1793, 1794, 1795 —. Veres Miklós i. m. 40. 1. 58 Budapest Főváros Levéltára, Buda v. lt. A tárnoki városok levéltárának maradványa No. 1. (Ugyanezt nyomtatásban 1. Kovachich, Martinus Georgius: Codex authenticus iuris tavernicalis, Buda, 1809. 27. 1.) 59 így 1681-ben az ülésszak kezdetén, július 17-én ezt írják: „Liber seu Prothocollum Tihavernicale filo ligatum et sex sigillis, duodecini sigillationibus ab utraque facie supra pargameno cera rubra molliori consignatum, apertum extitit." Orsz. Levéltár, Tárnoki lt. Prot. sed. tav. I. kötet 436/4. 1. 166