Tanulmányok Budapest Múltjából 19. (1972)

Felhő Ibolya: Buda elsősége a tárnoki városok között = Budas, Vorrangigkeit unter den Tavernikalstädten 153-178

A tárnoki ládában a XVII. században már nemcsak a tárnokszéki jegyző­könyvet őrizték, hanem egyéb iratokat is. Az 1681. évi tárnokszéki ülés alkal­mával lajstromozták is ezeket az iratokat s lajstromukat bevezették a tárnok­széki jegyzőkönyvbe. A lajstrom szerint 60 a levéltár a következő iratokat fog­lalta magában: 1. Rudolfnak a tárnoki jogokat megerősítő oklevele, 1. szám alatt, kettős függőpecséttel díszítve és könyvalakban, pergamenen kiállítva, amelyet 1603. március 20-án mutattak be az ország karainak és rendéinek. 2. Rudolf két 1602. évi kiváltságlevele, amelyek pergamenen pátens for­mában keltek. Egyik az ország karaihoz és rendéihez, másik az ország rendes bíráihoz szól. Jelzésük: Capsa sub No. 3. 3. A nádori helytartó (Istvánffy Miklós) bizonyságlevele az előbbi három királyi kiváltságlevélnek az ország színe előtti bemutatásáról „sub Notis No. 8. Capsa No. 3" jezettel. 4. A végrendeletekről szóló cikkely Rudolf-féle megerősítése 1603. augusz­tus 22-ről. 5. Kőszeg és Kismarton kiváltságainak kivonata. 61 Levelek (missilisek) és kérvények különféle ügyekben. Ebből a felsorolásból azt látjuk, hogy a tárnoki levéltár lényegében a tárnokszéki bíráskodást, a tárnoki városok jogait biztosító iratokból állott — maga a tárnokszéki jegyzőkönyv is részben ilyen jellegű volt. A missiliseknek, beadványoknak — vagyis az ügyviteli jellegű iratoknak — a levéltárat létre­hozó városok kisebb jelentőséget tulajdonítottak. Sőt ez utóbbiak zöme a hazai gyakorlatnak megfelelően nyilván nem is került a „conservátorium"-ba, hanem a tárnokmesterek, altárnokmesterek személyéhez kapcsolódott, azoknál őriz­tetett, vagy kallódott el. A tárnoki conservatorium tehát a tárnokszék működé­sének alapjául szolgáló jogok fennmaradását biztosítani, védeni hivatott, régi értelemben vett levéltár volt, amely a tárnoki városoknak kiváltságos helyze­tük megvédésére, fenntartására irányuló állandó törekvésének köszönhette a fennmaradását és gondozását. A XVII. század utolső negyedétől kezdve majdnem mindegyik tárnokszéki ülés jegyzőkönyvében találunk olyan bejegyzéseket, amelyek a jogok megőr­zése érdekében igen fontosnak tartott conservatorium megbecsüléséről, a vele való törődésről tanúskodnak. így az 1681-i ülésen elhatározták, hogy a tár­noki városok seniorai közül azok, akiknek elfoglaltsága engedi, nézzék át a tárnoki iratokat és készítsenek a mostaninál jobb mutatót. 62 Az 1695. évi tárnokszéki ülésen a tárnokmester és helyettese, meg a városok küldötteinek egyhangú szavazatával és egyetértésével kimondották, hogy még abban az évben alkalmas időpontban nyissák fel a tárnoki conservatoriumot és a lepe­csételt tárnokszéki jegyzőkönyvet, vizsgálják át a többi aktákat, készítsenek kivonatokat a tárnokszéki határozatokból, írják le azokat és adják át a tárnok­mesternek abból a célból, hogy a következő tárnokszéki ülésen bemutassák, illetve hogy a városok követei leírják. Mindezt azért határozták el, „hogy a tárnoki jogok megőrzése, gyarapítása érdekében a jövőben latbavethessék a jártasságukat". 63 Az 1702. évi tárnokszéki ülés első napján mással nem is fog­lalkoztak, csak a levéltárral és a vele kapcsolatos munkákkal. Nádasy Mihály 60 Uo. 436/5.1. 61 E két várost 1648-ban emelték szabad királyi városi rangra és vették be a tárnoki városok közé. 62 Orsz. Levéltár, Tárnoki lt. Prot. sed. tav. I. kötet 436/5. 1. 1681. júl. 18. 63 Uo. 440—441. 1. 167

Next

/
Thumbnails
Contents