Tanulmányok Budapest Múltjából 19. (1972)

Felhő Ibolya: Buda elsősége a tárnoki városok között = Budas, Vorrangigkeit unter den Tavernikalstädten 153-178

A tárnoki ládában a XVII. században már nemcsak a tárnokszéki jegyzőkönyvet őrizték, hanem egyéb iratokat is. Az 1681. évi tárnokszéki ülés alkalmával lajstromozták is ezeket az iratokat s lajstromukat bevezették a tárnokszéki jegyzőkönyvbe. A lajstrom szerint

60 a levéltár a következő iratokat foglalta magában: 1. Rudolfnak a tárnoki jogokat megerősítő oklevele, 1. szám alatt, kettős függőpecséttel díszítve és könyvalakban, pergamenen kiállítva, amelyet 1603. március 20-án mutattak be az ország karainak és rendéinek. 2. Rudolf két 1602. évi kiváltságlevele, amelyek pergamenen pátens formában keltek. Egyik az ország karaihoz és rendéihez, másik az ország rendes bíráihoz szól. Jelzésük: Capsa sub No. 3. 3. A nádori helytartó (Istvánffy Miklós) bizonyságlevele az előbbi három királyi kiváltságlevélnek az ország színe előtti bemutatásáról „sub Notis No. 8. Capsa No. 3" jezettel. 4. A végrendeletekről szóló cikkely Rudolf-féle megerősítése 1603. augusztus 22-ről. 5. Kőszeg és Kismarton kiváltságainak kivonata.

61 Levelek (missilisek) és kérvények különféle ügyekben. Ebből a felsorolásból azt látjuk, hogy a tárnoki levéltár lényegében a tárnokszéki bíráskodást, a tárnoki városok jogait biztosító iratokból állott — maga a tárnokszéki jegyzőkönyv is részben ilyen jellegű volt. A missiliseknek, beadványoknak — vagyis az ügyviteli jellegű iratoknak — a levéltárat létrehozó városok kisebb jelentőséget tulajdonítottak. Sőt ez utóbbiak zöme a hazai gyakorlatnak megfelelően nyilván nem is került a „conservátorium"-ba, hanem a tárnokmesterek, altárnokmesterek személyéhez kapcsolódott, azoknál őriztetett, vagy kallódott el. A tárnoki conservatorium tehát a tárnokszék működésének alapjául szolgáló jogok fennmaradását biztosítani, védeni hivatott, régi értelemben vett levéltár volt, amely a tárnoki városoknak kiváltságos helyzetük megvédésére, fenntartására irányuló állandó törekvésének köszönhette a fennmaradását és gondozását. A XVII. század utolső negyedétől kezdve majdnem mindegyik tárnokszéki ülés jegyzőkönyvében találunk olyan bejegyzéseket, amelyek a jogok megőrzése érdekében igen fontosnak tartott conservatorium megbecsüléséről, a vele való törődésről tanúskodnak. így az 1681-i ülésen elhatározták, hogy a tárnoki városok seniorai közül azok, akiknek elfoglaltsága engedi, nézzék át a tárnoki iratokat és készítsenek a mostaninál jobb mutatót.

62 Az 1695. évi tárnokszéki ülésen a tárnokmester és helyettese, meg a városok küldötteinek egyhangú szavazatával és egyetértésével kimondották, hogy még abban az évben alkalmas időpontban nyissák fel a tárnoki conservatoriumot és a lepecsételt tárnokszéki jegyzőkönyvet, vizsgálják át a többi aktákat, készítsenek kivonatokat a tárnokszéki határozatokból, írják le azokat és adják át a tárnokmesternek abból a célból, hogy a következő tárnokszéki ülésen bemutassák, illetve hogy a városok követei leírják. Mindezt azért határozták el, „hogy a tárnoki jogok megőrzése, gyarapítása érdekében a jövőben latbavethessék a jártasságukat".

63 Az 1702. évi tárnokszéki ülés első napján mással nem is foglalkoztak, csak a levéltárral és a vele kapcsolatos munkákkal. Nádasy Mihály 60 Uo. 436/5.1. 61 E két várost 1648-ban emelték szabad királyi városi rangra és vették be a tárnoki városok közé. 62 Orsz. Levéltár, Tárnoki lt. Prot. sed. tav. I. kötet 436/5. 1. 1681. júl. 18. 63 Uo. 440—441. 1. 167