Tanulmányok Budapest Múltjából 19. (1972)
Felhő Ibolya: Buda elsősége a tárnoki városok között = Budas, Vorrangigkeit unter den Tavernikalstädten 153-178
a következő ülésig. 21 Itt van tehát a tárnokszéki jegyzőkönyv (s egyben a tárnokszéki levéltár) létrejöttének kiindulópontja. Buda kijelölése a tárnokszéki jegyzőkönyv őrzőhelyéül természetes következménye volt annak, hogy Budán voltak a tárnokszéki ülések; így önként adódott az a gondolat, hogy egyik üléstől a másikig Buda városa — amely egyébként is a legelőkelőbb volt. a hét város között — viselje gondját a könyvnek. Hogy az 1479. évi statútumok milyen mértékben valósultak meg a gyakorlatban, csak részben állapítható meg a fennmaradt adatokból. Azt tudjuk, hogy Mátyás király életében valóban majd minden évben tartottak tárnokszéki ülést (1481, 1483, 1484, 1486, 1487, 1488, 1489, 1490); Mátyás halála után azonban már csak nagyobb időközökben. A mohácsi vész utáni nehéz időkben a tárnoki szék rendes működése úgyszólván lehetetlenné vált. Ferdinándnak is, Zápolyai Jánosnak is volt tárnokmestere s mindegyik a maga királyához való pártolásra igyekezett rábírni a városokat. 1528 után jó ideig semmi nyoma nincs annak, hogy tárnokszéki ülést tartottak volna. 22 1541-ben török uralom alá került Buda és Pest és ezzel hosszú időre — csaknem két évszázadra — kiestek a tárnoki városok további közös fejlődéséből. János király halála után, a kettős királyság megszűntével a megmaradt hat tárnoki város — Kassa, Pozsony, Nagyszombat, Sopron, Eperjes és Bártfa — részvételével ismét megindult a tárnokszék működése, 23 és a tárnoki városok igyekeztek pótolni azokat a veszteségeket, amelyek a tárnokszékkel kapcsolatban Buda elfoglalása következtében érték őket. 1559-ben új tárnokszéki jegyzőkönyvet kezdtek vezetni — az első ugyanis Buda elestekor elveszett s ebbe az új könyvbe belefoglalták csaknem az összes XV. és XVI. században keletkezett tárnoki statútumot is, mint egy „a hajótörésből megmentett maradványokként, ahogyan az új jegyzőkönyv bevezetésében írják. 24 Később — az 1577-ben tárnoki várossá lett Szakolcával együtt — sikerült elérniük azt is, hogy II. Rudolf 1602-ben 38 cikkelyben megerősítse a neki bemutatott régi tárnoki artikulusokat és 3 újabb cikkellyel kiegészítse azokat. Buda városának a tárnokszéken elfoglalt kiváltságos helyzetét részben Kassa, részben Pozsony örökölte. A tárnoki városok .rangsorában ugyanis a korábban második Kassa lett az első; a tárnokszék üléseit viszont Pozsonyban tartották. A tárnokszéki ülések helyének megváltozását már 1596-ban beiktatták a Zrínyi György gróf tárnokmestersége alatt hozott tárnoki cikkelyekbe, kimondván, hogy „a Buda elvesztése után kialakult szokás szerint addig, amíg 21 Uo. 10—11. 1. Szószerinti „...statútum est, quod unus Liber Judicialis ordinetur. Ad quem librum praesens institutio, necnon et omnes Sententiae in ipsa sede domini Magistri Tavernicorum prolatae inseri debeant. Et tandem omnibus causis in eodem termino constitutis terminatis, Liber iste sub sigillo praedictorum Civitatensium in conservatorio dicíae Civitatis Budensis usque ad sequentem diem seu terminum, debeat semper conservari." 22 If j. Szentpétery i. m. 43—44. 1. 23 Uo. 44. 1. 24 Hajótörésen az első tárnokszéki jegyzőkönyvnek, meg Budának, a fővárosnak és a tárnoki bíráskodás székhelyének elvesztését értették. Mint ahogyan a jelenleg 1. számot viselő, de valójában a második, 1559-ben megkezdett tárnokszéki jegyzőkönyv bevezetésében írják: „Quamobrem etsi primum illum codicem legum Tavernicalium, una cum Metropoli, et prima sede Judicii nostri Buda, infeliciter amisimus, et triste naufragium fecimus, tarnen ex fracta nave, quantum a Nobis memoriae beneficiö fieri potuit, tabulas quasdam colligendo, in hunc novum codicem reliquias et fragmenta pristini Juris collegimus summo consensu et communi suffragio, iuxta cuius codicis tenorem ac Regulám et Nosipsi et posteri nostri iudicium sapientissime et gravissime constitutum administrare facilius possent." Orsz. Levéltár, Tárnoki lt. Prot. sed. tav. I. kötet 6. 1. 157
