Tanulmányok Budapest Múltjából 19. (1972)

Felhő Ibolya: Buda elsősége a tárnoki városok között = Budas, Vorrangigkeit unter den Tavernikalstädten 153-178

Isten segítségével Budát vissza nem szerzik és békésebb idők nem jönnek", Pozsonyban kell tartani a tárnokszéket.

25 A székhely változásával együtt járt a tárnoki levéltár őrzőhelyének megváltozása is; írásos adatunk azonban csak 1611 körül van erről. Ugyanis a Pozsony, Nagyszombat és Sopron városának küldöttei által az uralkodónak és a nádornak előterjesztett pontok között a 16. a következőket mondja: Ami a tárnoki levéltárat illeti, erről az határoztatott, hogy négy kulcsa legyen, amelyek közül egyik a tárnokmesternél, a második az altárnokmesternél, a harmadik Pozsony városánál, a negyedik Nagyszombat városánál őriztessék.

26 A tárnoki jegyzőkönyv több XVII—

XVIII. századi bejegyzésének szövegéből azután kitűnik, hogy a tárnoki levéltárat (concervatorium thavernicale) magában foglaló ládát a pozsonyi városházán tartották s a tárnokszéki ülések alkalmával rendszerint átvitték az ülés helyére, a pozsonyi Zöld Házba.

27 A bejegyzésekből az is kiviláglik, hogy a láda kinyitására, illetve az ülésszak végeztével lezárására használt kulcs egyik példányát Pozsony városa, másik példányát Nagyszombat városa őrizte.

28 Arra azonban nincs adat a tárnokszéki jegyzőkönyvben, hogy a tárnokmesternek és az altárnokmesternek is lett volna kulcsa a ládához. A törökök kiűzése után természetesen nyomban felvetődött az a gondolat, hogy Buda és Pest ismét foglalja el helyét a tárnoki városok sorában. Buda felszabadulása után először 1695-re tűztek ki tárnokszéki ülést Pozsonyba; erre Erdődy György gróf tárnokmester Buda és Pest küldötteit is meghívta a szokásos módon. A kamarai adminisztráció gyámkodása alatt álló két város nem mert önállóan dönteni a kérdésben s megkérdezte a kamarai igazgatóságot, hogy megjelenjék-e a tárnokszéken; sőt Buda város tanácsa — amelyet előző évben a pallosjog körül kirobbant vitában az adminisztráció engedelmességre szorított — a város anyagi nehézségeire hivatkozva (a követküldés ugyanis eléggé költséges volt) szinte maga sugallta az elutasítást. A kamarai adminisztráció elutasító válasza után Pest városa a tárnokmesterhez fordult védelemért; de beadványa elkésett s a tárnokszéken nem került szóba a két város visszavételének ügye.

29 A következő, 1702. január 26-ára kitűzött tárnokszéki ülésre Erdődy György tárnokmester ismét meghívót küldött Budának is, Pestnek is. Buda városa mosf már felismerte a kérdés jelentőségét: a kamarai adminisztrációnak azt írta, hogy jogai védelmében szükségesnek látja a megjelenést; a tárnokmesternek pedig azt, hogy bár most nincs módjában megjelennie — hiszen kamarai hatóságnak van alárendelve — minden vágya „az ország kebelébe" való visszahelyezése, 25 Uo. 17. 1. a No. 5. alatt feljegyzett artikulusok 1. pontjában: „Ez parte celebrationis Sedis Thavernicalis, quo tempore et loco deinceps ista sedes celebrari debeat: Videlicet ut secundum veterem consuetudinem hactenus post amissam Budam usitatam, donee Divina ope Buda recuperabitur, et usque pacatiora tempóra, dicta Sedes hie Posonii celebretur." 26 Budapest Főváros Levéltára, Buda v. It. Misc. ant. 581. sz., a királynak és a nádornak Pozsony, Nagyszombat és Sopron küldöttei által előterjesztendő pontok közül a 16-ikban. 27 így történt ez 1681-ben (Orsz. Levéltár, Tárnoki lt. Prot. sed. tav. i. kötet 436/4, 436/5, 436/7 1.), 1695-ben (uo. 441. 1.), 1702-ben (uo. 442. 1. és Acta tav. Fasc. E. Fasc. 1., ill. 13.), 1722-ben (Prot. sed. tav. I. kötet 469—470. 1.). 28 Például 1681-ben ez áll a tárnokszéki jegyzőkönyvben: „Dominis autem Posoniensibus ... cista ... restituitur et commendatur, Clavibus (ut antecedenter) una apud Posoniensem altera penes Tyrnaviensem Regias Liberasque Civitates permanentibus". Orsz. Levéltár, Tárnoki lt. Prot. sed. tav. I. kötet 436/7. 1. 29 Bónis György: Buda és Pest bírósági gyakorlata a török kiűzése után 1686— 1708. Budapest, 1962, 23. 1. 158