Tanulmányok Budapest Múltjából 19. (1972)

Felhő Ibolya: Buda elsősége a tárnoki városok között = Budas, Vorrangigkeit unter den Tavernikalstädten 153-178

Részlet Rudolf királynak a tárnoki cikkelyeket megerősítő 1602 augusztus 13-án kiadott kiváltságleveléből. (Budapest Főváros Levéltára, Buda v. lt. A tárnoki városok levéltárának maradványa No. 1.) az élen. Az ülés helyével a 12. pont foglalkozik. E szerint „In der vesten sol mann nit sitzen Sonder in der statt hie zu Ofenn an ainer pillichen statt". Vagyis nem a várban kell tartani a tárnokszéki ülést, hanem Budán a városban, alkalmas helyen. Az tehát fel sem merül, hogy más városban tartsák az ítélőszéket, mint Budán — magát az 1456. évi ülést is Budán tartották — csupán azt kötik ki, hogy ne a várban, hanem a városban üljenek össze. Korábban, Zsigmond alatt ugyanis gyakran előfordult, hogy a királyi kúriában ítélkezett a tárnokmester.

15 1494-ből van is adatunk arra, hogy Budán a városban, egy polgári házban „in domo prudentis et circumspecti Georgi funificis alias Zeler" üléseztek.

16 Ugyancsak Buda város központi szerepére mutat a 17. pontban az az előírás, hogy a tárnokmester helyettese, az altárnokmester legyen állandóan Budán, a fővárosban, vagyis könnyen elérhető helyen.

17 Hasonló gondolatot találunk az állítólag Zsigmond korából származó tárnoki cikkelyek 4. pontjában: Mivel Buda városa a legelsőnek neveztetik és az országlakók minden ügyét ott tárgyalják meg, a tárnokmester vagy helyettese mindig és állandóan köteles rezidenciáját Budán tartani.

18 Az 1479-ben Laki Thuz János tárnokmestersége idején összeírt artikulusok szintén Budát jelölik meg a hét város évente egyszer tartandó „generale iudicium"-ának színhelyeként.

19 Megismétlik azt is, hogy a tárnokmester ne a budai várban, vagy külső helyen, hanem magában a városban, neki alkalmas helyen üljön össze a szabad városokkal.

70 Van közöttük azonban olyan rendelkezés is, ami az 1456. éviek között még nincsen. Ez azt mondja: azért, hogy a a város régi jogai el ne enyésszenek az idők folyamán, elhatároztatott, hogy egy bírói könyv (liber iudicialis) vezettessék. Ebbe bele kell írni a jelen intézkedést, valamint a 'tárnokmesteri széken hozott összes ítéletet. Az ülésszak (terminus) elé került ügyek befejezése után ezt a könyvet az említett városi polgárok pecsétje alatt Buda város levéltárában (conservatorium) kell őrizni 15 Uo. 52. 1. 16 Iványi Béla: Eperjes szabad királyi város levéltára. Szeged, 1931, I. kötet 68. 1. 17 If j. Szentpétery i. m. 82. 1. 18 Magyar Országos Levéltár, Tárnoki lt. Prot. sed. tav. I. kötet 8. 1. „Ex quo Civitas Budensis praeeminentior nominatur, et omnes causae Regnicolarum in ipsa discutiantur, semper et continue Magister Tavernicorum ibi aut Vicegerens residentiam habare debeat." If j. Szentpétery Imre véleménye szerint azonban e cikkek nem lehetnek Zsigmond-korabeliek, hanem valószínűleg 1457 és 1479 között írták össze őket. (If j. Szentpétery i. m. 39. 1.) 19 Orsz. Levéltár, Tárnoki lt. Prot. sed. tav. I. kötet 10. 1. 20 Uo. 13. 1. 156