Tanulmányok Budapest Múltjából 19. (1972)

Morvay Endre: A Pest-budai repülőhíd = Die fliegende Brücke von Pest-Buda 131-151

4. ábra. A repülőhíd működése Lósy Schmldt Ede művében. A. vázlatos alaprajz, B. vázlatos metszet. kipányvázott komp ingaszerű mozgását ismerteti: ,,A repülőhíd inga módjára egy körív kerületén mozog, melynek középpontja a kompkötél megkapaszkodott horgonya. Az indításnál a repülőhidat a járóhidaknál követett eljáráshoz hasonlóan szintén ferdén állítják a víz sodrásához,, mely azután a kompot a folyó egyik partjáról a másikra lendíti át."

23 Nem ír arról, hogy mi biztosítja azt, hogy a komp a beállított irányban maradjon, ami az előfeltétele annak, hogy a kompot a víz Sodrása a túlsó partra át tudja hajtani. Cikkéhez közölt ábráján a repülőhídnak egy középárboca van, ehhez van a kötél erősítve. E körül a víz árja a kompot megpörgetheti, azt lapáttal kormányozni nem lehet. Szerencsés esetben pörögve, ingadozva is csak a folyó közepéig juthat. (4. ábra.) Dr. Gál Imre könyvében a következő leírást olvashatjuk: „Repülőhíd esetében az átkelőhelytől folyásiránnyal szemben a folyó szélességének két-háromszorosára tehető távolságban a folyó fenekére erős és biztos, horgonyt vetnek, s rajta — hosszú kötélen — áll kihorgonyozva a hidas. A hosszú kötél lehet a víz alatt, amint az kisebb folyókon lenni szokott, de lehet a víz színe fölött is, amely esetben csónakok támasztják alá. A hidast a folyó sodrával párhuzamosan kieresztett kötélen ugyanolyan módon kell megerősíteni, mint a járóhíd esetében." Miután a járóhíd két kötéllel van megkötve, tehát a repülőhíd hosszú köteléhez még két kötelet kell erősíteni. ,,A két kötél egyikét a hidas orr-részén, 23 Lósy Schmidt Ede i. m. 81.1. 137