Tanulmányok Budapest Múltjából 19. (1972)

Morvay Endre: A Pest-budai repülőhíd = Die fliegende Brücke von Pest-Buda 131-151

a folyamnak kellős közepén a Dunafenék fövényébe akasztották, — a hajókötél másik vége egy jó széles, erős komphoz volt kötve. Így állt a parti hídláshoz kikötve s amikor már az átkelni akaró kocsik, állatok, emberek megtöltötték a vízialkotmányt, elszabadították a parttól s a folyam erős árja magával ragadta addig, amíg a kifeszült kötél engedte, onnan részben a sebesen úszó komp eleven ereje vitte, részben az erős révészek lapátcsapásai átsegítették a túlsó part hídlásához, ahol szerencsésen kikötött — a híd .. ."

20 Siklóssy László leírásában: „A repülő híd tudvalevőleg sem híd nem volt, sem nem repült. Egy jól megácsolt kompnak volt ez a díszes neve, amely a folyó közepén egy fix ponthoz erősített kötél, valamint evezők segélyével közlekedett a két part között.. ."

21 Jajczay János leírásában a kötélzet is téves szerepet kap: „A törökök kiverése után úgynevezett „repülőhidat" építenek, voltakép sem nem repülő, sem nem híd. Becsületes magyar neve: komp. A Duna közepén cölöpöt vertek le s ezen át a két partra kötelet vezettek, amelynek mentén részben evezősök, részben kötelek segítségével embert, állatot, árut, szekeret szállítottak . . ,"

22 Lósy Schmidt Ede leírása a vízi energiával működő kompokra általánosan vonatkozik. A repülőhíd működését illetően csak a hosszú kötelet és az ezzel 20 A régi Pest-Buda, Rexa Dezső: Utazás Pestről Budára. Hasznos mulatságok Budapest 1957. 21 Siklóssy László i. m. 22 Jajczay János: A Lánchíd ősei. Politika, 1949. IX. 17. 136 3. ábra. Binder J. F. térképmetszete a repülőhíd kikötőhelyeivel.

14