Tanulmányok Budapest Múltjából 19. (1972)
Kumorovitz L. Bernát: Adatok Budapest főváros Árpád-kori történetéhez = Beiträge zur Geschichte der Haupstadt Budapest im Zeitalter der Árpáden 7-37
hetjük meg róla, hogy ilyen fogalmazásban Imre és II. András király reánk maradt okleveleiben eddig még nem találkoztunk vele. Egyedi volta, valamint az a körülmény, hogy mind a két szerkesztésben azonos szövegezésű, más egyezésekkel együtt arról tanúskodik, hogy mind a hosszabb, mind a rövidebb 1212-i oklevél szoros kapcsolatban van egymással s egy scriptoriumban készülhettek. Pecsétje ma már a rövidebb eredetinek sincsen. Méreteihez képest (kb. 19 X 25 cm) igen keskeny (1,1—1,3 cm) plica-ja van, pecséttartó szalagja azonban a pecséttel együtt már elveszett. Megpecsételéséről gondos megfigyeléssel annyi mégis megállapítható, hogy a plica-n, felső szélétől mintegy 3 mm-re 1 cm hosszú bevágása volt a pecséttartó szalag részére. A plica és a rajta található bevágás a rövidebb szerkesztésű és kettőspecséttel megerősített királyi oklevelek tartozéka volt ugyan a XIII. század második évtizedében, esetünkben azonban baj, hogy 1212-ben II. András király még nem használt kettőspecsétet: 1212-ben tehát a plica gyanús egy királyi oklevélen. 38 Ehhez pedig hozzá kell tennünk, hogy az 1212-es oklevélpár corroboratiója nem a kettős, hanem az akkoriban valóban használt egyszerű (egyoldalas) pecsétre vonatkozik, noha rövidebb szerkesztés esetében feltétlenül a kettőspecsétre kell gondolnunk, amire a plica-n kívül az is kényszerít, hogy közepén hiányzik az a két párhuzamos bevágás, amelyen a pecséttartó selyemsodratot átfűzték. A hosszabb oklevél megpecsételését — eredeti hiányában — nem tanulmányozhatjuk, corroboratiójából azonban és abból, hogy a teljes szerkezetű privilégiumok szövegét mutatja, arra következtethetünk, hogy — ha valóban meg volt pecsételve, ez csakis az egyoldalas nagypecséttel történhetett. Mindez pedig közvetve arra vall, hogy a hosszabb oklevél a korábbi, s annak alapján készült a későbbi formák szerint tartott (de ezektől el is térve, amennyiben a méltóságsorba az ország négy főemberét vette fel) rövidebb eredeti 39 . Mivel pedig idővel — eddigi tudomásunk szerint— átirat sem készült róla, joggal feltehető, hogy később sem használták, hanem megelégedtek a többszörösen átírt és megerősített hosszabb változattal, összefoglalva: a rövidebb oklevél a káptalan által készített olyan hamisítvány, amelyet őrzött ugyan, de maga sem tartott használhatónak. Nyilvánvaló tehát, hogy amennyiben valóban volt 1212-es eredeti oklevele, akkor ezt csak a hosszabb változat elemzésével közelíthetjük meg. Ugyanerre az eredményre vezet a hosszabb és rövidebb oklevél belső jegyeinek az összehasonlító vizsgálata. Ezt azért is érdemes elvégeznünk, mert az eredmény a budai káptalan története több fontos kérdésének a tisztázásához segíthet. Következő vizsgálataink még nem irányulnak közvetlenül bármelyik változat hitelének megállapítására, hanem az ehhez szükséges előfeltételt kívánják megteremteni: tisztázni a két változat szövegének egymáshoz való viszonyát. A hitelesség megállapítása még ez után megoldandó feladat. 38 Szentpétery I.: a 11. jegyzetben i. m. 1—12. 39 L. az oklevél belső jegyeinek az ismertetésénél. 12
