Tanulmányok Budapest Múltjából 19. (1972)

Kumorovitz L. Bernát: Adatok Budapest főváros Árpád-kori történetéhez = Beiträge zur Geschichte der Haupstadt Budapest im Zeitalter der Árpáden 7-37

2. Az 12 12. évi oklevél hosszabb és rövidebb szerkezetű változatainak viszonya Imre királyunk oklevélarengájáuaí rokon részletet csak a rövidebb szöveg tartalmazna másikban nyoma sincs.

1 Ez a rövidebb szöveg önálló bővítménye a közös alaptextushoz képest. A közös narratio kifejezetten a bővebb szerkesztés arengájához van szabva. Ez ui. az igazság időleges elhomályosulásáról elmélkedik, a rövidebb arenga pedig a király jogőrző feladatáról. A narratio mindkét változatban Cum itaqueval kezdődik, szövege nagyjából azonos. Szerkezete : a káptalannak gonosz tanácsra okozott kár, a király magábaszállása, jóvátétel. A Cum itaque a hosszabb szövegben a károkozást kapcsolja össze az arengával, a rövidebben viszont nincs értelme, mert a Cum itaque közvetlenül a királynak egyházak iránti kötelességeiről elmélkedő arengát követi, és ebben a szövegösszefüggésben András az egyház iránti kötelességből károsította meg a budai káptalant ! Ez azért történhetett így, mert a rövidebb szöveg eltávolíthatta a narratióhoz szervesen kapcsolódó korábbi arengát, és egy Imre arengáihoz hasonlóval pótolta. Mivel — mint említettük — a bővebb szöveg arengája sokkal jobban simul a közös narratióhoz, ezért vagy ez maga II. András feltehető eredeti oklevelének a rövidebb változat által mellőzött régi arengája, vagy annak esetleg kibővített parafrázisa. A gépiesen átvett itaque biztos nyom a rövidebb szöveg régies arengájának betoldott voltára. A rövidebb változat narra tiójában a közös eatenus is teljesen felesleges és értelmetlen: a quamobrem-mél nem fér össze. A közös szöveg szerint: „túlságosan hiszékeny fülünk hajlott egyesek gonosz tanácsára abban a tekintetben", ennek természetes folytatása: a hogy értelmű quatenus vagy quod. A bővebb szöveg quod-dal folytatja, a rövidebb pedig quamobrem-mel. A quamobrem folytatás (vagy átalakítás) kifogástalan lenne az eatenus nélkül, így azonban a rövidebb változat romlott; bizonyíték rá a közös eatenus, mely a bővebb szövegben a helyén áll, a rövidebbikben pedig használhatatlan. A hoszszabb szöveg narratiojának a közös alapszövegből való eredete mellett támadhatatlan nyelvi bizonyíték az ottani értelemben meglehetősen ritka, de mindkét narratióban meglévő ratio szó, amellyel a káptalantól elvett, majd visszaadott jogosítványokat jelölik. A rövidebb változat értelmezi a bővebb szöveg kifejezését: „rationibus ac possessionibus"-t ír, a hosszabb változat kommentár nélkül, magában használja a szót. Ugyancsak a közös alapszövegből való a hosszabb változat narratio jának az a része, amelyet a rövidebb oklevél mellőzött, és amely a királyi consistoriumot említi. Ennek párhuzamát II. András 1212. évi az az oklevele tartalmazza, amely a királynak a kapornaki egyház kegyuraságáról „in regali consistorio" hozott döntését rögzíti.

2 Biztonsággal egyelőre még el nem dönthető kérdés, vajon a narratiónak az a része, amely a két oklevélben a budai káptalannak az András által elvett és utóbb visszaadott jogait részletezi, bármelyik változatban is elfogadható-e eredetinek a maga egészében. Számos bizonyítéka van azonban annak, hogy a rövidebb oklevelet a ma ismert hosszabb variánsból hamisították. Mindenekelőtt teljesen hiányzik belőle az a hosszabb szövegben meglévő megállapítás, hogy a káptalan fó'Zdbirtokállományát András megkárosította, majd visszaadta.

3

' Enélkül a határoknak a szövegben való leírását igen nehéz magyarázni. A vámadomány megfogalmazása szintén a rövidebb szövegben a későbbi: négy tömény exportálandó sót emleget. Györffy szerint 1 Itt és a következőkben 1. a Függelékben közölt szövegeket. 2 Monumenta ecclesiae Strigoniensis. (Röviden : Mon. eccl. Strig. ed. Férd. Knauz.) I. Strigonii, 1874. 201—202. 3 A hangsúly a /öZdbirtokon van! 13