Tanulmányok Budapest Múltjából 19. (1972)

Vass Előd: Török adatok Rákoscsaba és Rákoskeresztúr hódoltságkori történetéhez = Türkische Angaben zur Geschichte von Rákoscsaba und Rákoskeresztúr aus der Zeit der Türkenherrschaft 87-111

a budai pasának és főhivatalnokainak, valamint főtisztjeinek nagyobb ziámet birtokkal, ugyanígy a szpáhi hadtest katonáinak kisebb timár birtokkal.

12 Rákoscsaba falu az 1546. évi adóösszeírás szerint már a budai pasa birtokaként (hass-i mirmiran-i Budun) került feljegyzésre. A következő, 1562. évi adóösszeírásban már név szerint Rüsztem pasa javadalombirtokaként szerepel.

13 Ehhez hasonlóképpen az 1562/63. évi timár defterben Dzsezad Arszlán budai pasa birtoka 8768 akcse adó jövedelemmel, valamint a következő török feljegyzésben, 1579-ben Üvejsz pasa birtokai között került feljegyzésre szintén 10 769 akcse adóösszeg megjelölésével.

14 Rákoscsaba falu bírója a budai pasa, mint földesúr által megbízott uradalmi tiszttartójának (voyvoda), esetleg egyik Írnokának (katib) fizette be az adót, mégpedig évente kétszer: április 24-én, Szent György, illetve Hizir Ilyas és november 11-én, Szent Márton, illetve Kaszim napján. Az adóösszegek 1546 és 1632 között állandóan emelkedtek: török akcse magyar forint 1546 6 050 121 1562 8 768 146 1579 10 769 153 1580 12 995 184 1590 14 000 200 1632 20 000 280 A magyar forintban megadott összegek megközelítő jellegűek, mert ez időben a török és magyar pénz értéke együttesen és állandóan devalválódott. Ezek a fenti adóösszegek csupán a földesúri szolgáltatásokat jelzik és nem tartalmazzák a még ezenkívül behajtott fejadó (dzsizje, harács vagy császár adója) összegét. Rákoskeresztúr földesúri szolgáltatásának összege csupán 1546-ban 500 akcse értékben került feljegyzésre, ami közel tíz magyar forintot tett ki. Rákoskeresztúr, mint Szent Mihály és Csömör puszták is, adófizetők nélkül Cinkota faluval együtt — Keresztes puszta néven — került feljegyzésre. 1546-ban birtokosa nincs feltüntetve, de már 1562-ben timár birtokosa Hamza csaus, a budai tartomány pasájának csausaiból (an causan-i mirmiran-i vilayet-i Budun) volt. 1580-ban Keresztes puszta Ahmed kethüdá birtokában van, aki Hajrullah Rüstempasazadétól vette át telekhasználati díj (tapu) feljegyzése mellett évi 500 akcse átalányösszegért (ber vedzs-i maktu), melyet a budai kincstárnak fizet. A következő 1590. évi adóösszeírás szerint még mindig Ahmed kethüdá kezében van Keresztes puszta, melyet valószínűleg marhalegelőnek használt. A Pest vidéki pusztákat, tehát javadalombirtokból kincstári birtokká alakították és egy-egy török főtiszt évi átalányösszegért a kincstártól bérbe veszi és saját gazdálkodásba kezd: szarvasmarha-tenyésztést űz. A földesúri szolgáltatás összegén kívül fizetett fejadót a török birodalomban a nem mohamedánok fizették, hogy saját maguk és családjuk személyi szabadságát, valamint ingóságaik feletti rendelkezés jogát megváltsák.

15 A fejadót 12 Káldy Nagy Gyula, Magyarországi török adóösszeírások, Budapest 1970, 47 1. és Vass Előd, op. cit. 484—485 1. 13 Velics A.—

Kammerer E., op. cit. I. köt. 149 1. 14 Uö. op. cit. I. köt. 332 1. 15 Hamid Hadzibegic, Glavarina u Osmanskoj Drzavi (Fejadó az Oszmán Birodalomban), Sarajevo 1966, 16 1. és még Káldy Nagy Gyula, Magyarországi... 48—50 1. 90