Tanulmányok Budapest Múltjából 18. (1971)

Nagy Lajos: A budai Vár topográfiája a XVII. század végén = Die Topographie der Budaer Burg am Ende des XVII. Jahrhunderts 81-119

2. Matthei 1740 — 1750 között készült budai térképének vári részlete. Teilstück der zwischen 1740 — 1750 von Matthei gezeichneten Ofner Karte ,,

Parada oder Waffen Plaz." A császári résnél volt még két kisebb épület is: a régi őrszoba (melyben a császári fegyvermester lakott) és a kaszárnyákban levő katonák számára épített árnyékszék. A mai Kapisztrán tértől a Bécsi kapu felé húzódó kis utcának a neve Blueth Gässel volt (ma Peterman bíró utca). A Vér utca elnevezés 1739-ig fennállott, attól kezdve mint a ferenceseknek az Evangélista Szent János templomához vezető utcát János utcának nevezték. A Vér utca házsora a Bécsi kapu felé a Wiener Pläzel-en (ma Bécsi kapu tér) folytatódott, csak a mai Országos Levéltár táján szakította meg egy bejárati kis út (Einfahrt), amely a bástyára vezetett. A mai Bécsi kapu tér és a Hess András tér között vezetett a Wienner Gasse, amelyet 1784 óta neveznek Fortuna utcának, a Hader Gasse sarkán felállított Fortuna vendégfogadó után. A Fortuna utca, a Vár egyik legforgalmasabb utcája, az ostromok után meglehetős épségben maradt. Az itteni háztulajdonosok között feltűnően sok volt a kovács, a bognár, a lakatos, a szíjgyártó és az asztalos. Ugyancsak a Bécsi kaputól a Hess András térre vezetett a Juden Gasse is (ma Táncsics Mihály utca), amely a zsidók ősi lakóhelye volt, s bár a Várban a felszabadítás után nem laktak zsidók, emlékezetük még évtizedekig fennmaradt, amit elősegített az is, hogy rituális fürdőjük sokáig állott, Bél Mátyás is írt róla 1734-ben, talán a mai Táncsics Mihály utca 23 - 25-ben. Az utcát az 1730-as évektől kezdve — a közelében levő Szent József (volt Erdélyi) bástyáról — József utcának nevezték. Az utca a Hess András téren ma is fennálló, s már 1696-ban 84