Tanulmányok Budapest Múltjából 18. (1971)

Nagy Lajos: A budai Vár topográfiája a XVII. század végén = Die Topographie der Budaer Burg am Ende des XVII. Jahrhunderts 81-119

I. Fontana 1686-ban készült rézmetszetéről a Vár ábrázolása. Darstellung der Festung aus dem Kupferstich von Fontana aus dem Jahre 1686 végén itt lakott (a mai 17. szám alatt) Spiegl Bernát pék, akinek 1700 körül épített, s ma is fennálló házának kapu zárókövében péksütemény relief volt. Az utca, amelyben elsősorban iparosmesterek (pék, asztalos, nyerges, cipész^ lakatos, fazekas, kőfaragó, mészáros, szabó) laktak, 1696-ban csak a mai Kard utcáig tartott. Innen a mai Peterman bíró utcáig terjedő szakaszát — a ferences templom és kolostor között — Franciseaner Pläzl-nek nevezték. A Bäckhen Gasse-t 1785-től kezdve nevezték Landhaus Gassenak, Országház utcának. Ekkor építették fel ugyanis — a feloszlatott klarisszarend kolostorának és templomának az átalakításával — az országházat (a klarisszák 1706 után költöztek ide, s vásárolták meg a ferencesek mellett levő telkeket az Uri utca és az Országház utca között, s 1754 után kezdték el a rendházuk és templomuk építését). Az Országház utcát két kis köz kötötte össze a mai Fortuna utcával: a Bueben Gässel (ma Kard utca) és a Hader Gässel (ma Fortuna köz). Az Uri utca és az Országház utca végén levő térséget, a mai Kapisztrán teret és környékét „Kayserliche Preche"-nek, császári résnek nevezték: Buda visszafoglalásakor a császári csapatok itt nyomultak be a várba. Az Uri utca végében, a mai Kapisztrán tér délnyugati sarkában a felszabadítás után két új különálló kaszárnyát építettek. A mai Hadtörténelmi Intézet telke akkor még üresen állott, a kaszárnyák és a várfal közötti területet gyakorlótérnek használták. Elnevezése83