Tanulmányok Budapest Múltjából 18. (1971)
Kubinyi András: Budai Kakas János és történeti feljegyzései = Johannes Kakas de Buda und seine historische Aufzeichnungen 59-79
szokták tartani, 43 kétségtelen, hogy az önéletrajz (és a naplóírás) műfaja már jóval a humanizmus előtt feltűnt. 44 Az azonban bizonyos, hogy a humanizmus korában számuk növekszik. Kakas Liber memorialis-ának nem ismerjük a formáját, és tartalmára is csak részben következtethetünk a napló szövegéből. Az elnevezés arra utal, hogy nem annyira rendszeres önéletrajzi alkotásról, hanem önéletrajzi és egyéb emlékezetre méltó adatok halmazáról beszélhetünk, tehát olyan munka lehetett, mint amilyen külföldön több fenn is maradt. 45 Ezt a típust azonban egyáltalán nem kell feltétlenül a humanizmushoz kapcsolni. Bizonyos mértékben más a helyzet a naplónál. Itt a naptárba vezetett naplóbejegyzések teszik érdekessé a munkát. Önmagában véve persze ez nem hogy nem humanista alkotás, hanem minden történetírás innen származott. Az annalisztikus történeti feljegyzések kezdettől fogva naptárjellegű szövegekhez, később húsvéti táblákhoz stb. kapcsolódtak. Itt legfeljebb az a különbség látszik, hogy a feljegyzések nem egy ország, város vagy egyházi testület történetére vonatkoznak kizárólag, hanem egy személyre. És ezzel kapcsolatban már megállapíthatjuk, hogy a humanizmus, korában ezt az ősrégi formát elevenítik fel. Rá kell mutatnunk még arra is, hogy városainkban a XV. század végén, és a XVI. sz. fordulóján az annalisztikus feljegyzések újabb virágzását figyelhetjük meg. Egyes városok saját történetüket évkönyvszerű formában templomaik falán is megörökítik. 48 A naptárhoz kötött magánjellegű naplófeljegyzések közül — noha a dolog természetéből következve, a naptár lejárta után ezek pusztultak el a leginkább — a humanizmus korában több fennmaradt. Számunkra a legtanulságosabb Iohannes Cuspinianus, az ismert osztrák államférfi és humanista tudós naplója. A bécsi tudós ugyanannak a Stoeffler-féle naptárnak 1499-es ulmi kiadásába vezette be naplóját, amelyiknek 1504-es velencei kiadását Kakas használta. 47 Ez mindenesetre érdekes egyezés, hiszen a mi naplóírónk is bécsi baccalaureus volt. A későbbi időkben sem szűnik meg ez a naptárhoz kötött irodalmi műfaj. Két magyar humanistánál találjuk meg ugyanezt. Oláh Miklós egy 1552-ben kiadott naptárba vezetett 1552 — 1559 között naplószerű feljegyzéseket 48 , Gyalui Thorda Zsigmond pedig 1558 és 1567 között egy 1554-es kiadású naplót használt fel naplója keretének. 49 Mindezek alapján talán valószínűsíthetjük azt, hogy Kakas az ősrégi formát humanista hatásra alkalmazta, és ebből arra is következtethetünk, hogy Liber memorialis-a sem volt a régi típusú hasonló jellegű munkáknak megfelelő, hanem szintén humanista alkotás. Ezt a valószínűsítést támasztja alá naplóírónk egyetemi pályája is. Bár nem tudjuk pontosan, hogy mikor járt Bécsben, az azonban tény, hogy Cuspinianus és Konrád Celtis egyeteme a XVI. század elejétől immár 43 Vö. Lhotsky, Alphons: Quellenkunde zur mittelalterlichen Geschichte Österreichs (MIÖG. Ergänzungsband XIX), Graz-Köln 1963. 123. 44 Uo. 121 — 123. — Bauer, Wilhelm: Einführung in das Studium der Geschichte, második kiadás, Tübingen 1928. 289-299. 45 Ilyen lehetett pl. III. Frigyes német-római császár jegyzetfüzete, vö. Lhotsky i. ni. 338-340. stb. 46 Vö. Annales de templis Levtschoviensi et Coronensi exscripti. (Schwandtner, Joannes Georgius: Scriptores rerum Hungaricarum veteres et genuini, I. köt. Vindobona 1746. 885-888. 47 Ankwicz.i. m. 291 — 325. Lehetséges, hogy Kakas épp Cuspinianus bécsi egyetemi tanár hatására fogott a naplóíráshoz, hiszen Johannes Aventinus bajor humanista — egyébként Cuspinianus-tanítvány — ugyanebbe a naptárba vezette saját naplóját. Hans Ankvùicz— Kleehoven: Der Wiener Humanist Johannes Cuspinian, Graz —Köln, 1959. 24 — 25. 48 Kiadta : Kovachich, Martinus Georgius : Scriptores rerum Hungaricarum minores, I. köt. Budae 1798. 92-97. 49 Kiadta: Kovachic h uo. 112 — 128. — Gerézdi Rábán hívta fel rá figyelmeméi.
