Tanulmányok Budapest Múltjából 18. (1971)

Kumorovitz L. Bernát: Buda (és Pest) "fővárossá" alakulásának kezdetei = Die Anfänge des Hauptstadtwerdens von Buda (und Pest) 7-57

tottan szokásban volt megkülönböztetni Magyarország területi közepét s ebben a térségben több helyi központot: Székesfehérvárat, (Ó-)Budát, Budát, Pestet, Rákost (és talán másokat is, például Esztergomot), közülük pedig, a locus communior-ral, Rogerius a király elé járulók számára országos viszonylatban is a legkönnyebben megközelíthető központi fekvésű helyeként (O-)Budát emelte ki. Ezért választották királyaink a XIII. századelején országuk újabb székhelyéül, igazgatási centrumául. Miután Rogeriust mindenben igazolva kimutattuk, hogy nemcsak IV. Béla, hanem már atyja, II. András király is a XIII. század második évtizedétől kezdve időnként (O-)Budán — a saját curiájában — tartózkodott a Quadragesima idején ••— ott tartva meg a tavaszi kormányzati és bíráskodási ülésszakot, a következőkben arra a fontos kérdésre kell felelnünk, hogy honnan, mikor és miért tették át királyaink — legalább az év egy jelentős szakaszára — székhelyüket (O-)Budára? Mivel ezekre a kérdésekre Rogerius már nem felel, újabb forrásokat kell megszólaltatnunk. A segítségével felépített szilárd bázis pedig megóv minket attól, hogy Anonymusnak, Kézainak és a XIV. századi krónikaszerkesztésnek stb. témánk körébe vágó adatait elemezve — fővárosunk múltja kezdeteinek a vizsgálatát bizonytalan eredménnyel zárjuk. Ez a három új főforrás és a velük kapcsolatba hozható okleveles anyag ugyanis — véleményünk szerint — lényegbevágó módon már nem módosíthatja, hanem csak bővítheti, kiegészítheti, vagy színezheti eddig elért eredményeinket. 53