Tanulmányok Budapest Múltjából 18. (1971)
Kumorovitz L. Bernát: Buda (és Pest) "fővárossá" alakulásának kezdetei = Die Anfänge des Hauptstadtwerdens von Buda (und Pest) 7-57
olyformán, hogy e szerint az adat szerint ez is az ország közepében fekszik. 249 Végezetül meg kell említenünk azt is. hogy a medium regni-vel — régi jelentésében — néhány XV. és XVI. századi törvényünkben is találkozunk. így az .1439:9. a külföldi kereskedők működési körzetéből kirekeszti az ország közepét (medium regni-t), 250 az 1492:84, 25J az 1504:20. 252 és az 1514:66. 253 artieulus pedig éppen fordítva: az ország közepébe (in medium regni — 1492) irányítja a magyar állat kereskedelmet. Az 1514. évi 66. cikkelyből pedig megtudjuk azt is, hogy ebben a térségben van két legjelentősebb vásárhelyünk: Pest és Székesfehérvár. A külföldi kereskedők — magyar pénzen — csak ott vásárolhatják a szarvasmarhát és lovat. 254 .'•.* Fejezetünk elején említettük, hogy a XIII. századból olyan adatunk is van, amely Óbuda elég korán szárnyra kelt hírnevéről is szól. II. András egy 1212 utánra datált, de legkésőbb 1274 előtt átdolgozott állítólagos oklevele ez. 255 249 Nem kétséges, hogy az ország közepén, a „medium regni"-ben való fekvésük, következésképpen „locus communis" voltuk miatt Óbudán, Budán, Pesten, Rákoson, Fehérvárott, illetőleg ezek szomszédságában tartják az első országgyűléseket is. A püspökök, főurak, megyék nemesei és a kunok 1277. május végén Rákoson megtartott összejövetelén kívül (Pauler: i. m. II 2 . 331.) 1279-től a század végéig nyolc ilyen gyűlésről tudunk. Az 1279-it Tétényben, az 1289-it Fövényben, a koronázó 1290-it Óbudán, az 1298-it a pesti minorita egyháznál tartották. 1299-ben, május 8-án Rákoson (erről már megemlékeztünk) a pesti domonkosoknál, július közepén hol Budán, hol Rákoson, hol Pesten folyt a tanácskozás, s még egy gyűlést hívott össze ebben az évben III. András Fehérváira, végül 1300 júniusában Pestre. (Pauler: i. m. II 2 . 354., 406., 416., 454., 457., 464 — 469.; Erdélyi: Művelődéstörténet II. 370—372.) Hogy pedig a XIII. és XrV. század fordulóján Buda és Pest az ország legfontosabb köz- és hadászati kulcspontja — bizonyítja az is, hogy Ottó (1305-ben) ,,. . .tamquam rex Vngarie cmn magno exercitu stetit circa Budám in campis et pratis de Peste", s ott erdélyi főemberek is csatlakoztak hozzá és hűségesküt tettek neki. (Zimmermann— Werner : Urkundenbuch I. 273 — 274.) Az új országos központ jelentőségét pedig az emeli ki, hogy (a Képeskrónika szerint) Vencel (1301. aug. 21-én?), Ottó (1305. dec. 6-án?), majd I. Lajos (1342. júl. 21-én) Fehérvárott történt megkoronáztatásuk után Budára vonulnak, hogy a város hódolatát fogadják. (8zentpéter?/: SRH, I. 480., 483. és 504 — 505.) 250 Cl. 282-283. 251 Cl. 536-537. • 252 Cl. 688-689. 253 Cl. 736-737. 254 Ezzel kapcsolatban olv. Szabó I.: A hajdúk 1514-ben. Századok 84 (1950) 189. sk. és Kubinyi A : A budai kereskedők udvari szállításai a Jagelló-korban. Budapest Régiségei XIX. (1959) 105., 115. és 114. jegyzet. — Megemlíthetjük még, hogy a medium-nak más szavakhoz való kapcsolásával sok- és különféle értelmű kifejezést kaphatunk. A Krónika szerint például Szent István Óbudán ,.. . .cepit in medio civitatis grande cenobium in honore apostolorum Petri et Pauli. . . (Szentpétery : SRH. I; 317. 67. cap.) Használatuk a középkor későbbi íróinál is megállapítható. így Bonfini, Rákossal kapcsolatban „in medio campo"-t említ (i. m. 208.), Oláh M. pedig Mátyás király könyvtáráról szólva azt írja, hogy annak második terme „. . .voluminibus Graecis, partim e medio Graeciae, partim ex aliis Orientis regionibus, per regem referta erat". [Hungária et Attila. . . Viniobonae, 1763. 19. Az Oláhkódexből kiadta Kollár (A. F.). Első kiadása 1581-ből való. Kosáry: Bevezetés. . . 224.] Ilyen esetei még: . . .in huius medio (t.i. silvae) est praepositura Demes (uo. 31.); Inter. . . Temesium flumen et Danubium est campus. . ., in cuius medio syluoso arx est, Érsomlyo. (uo. 76.) A nem földrajzi értelemben vett medium-nak forrásainkban se szeri, se száma. Például: in medium prodiit (Bonfini 208.), in glaciális pontis medio (Oláh 43.), in medio areolae (Bonfini 208.) ; az oklevelekben : in medio nostri v. vestri, in medio stans, stb. — A közép, központ kifejezésére, a medium-on kívül a források más szavakat is használnak. Egy külföldi író szerint Székesfehérvár „locus. . . in umbilieo. . . regni. . . positus est". Székely Gy. : Les sort des agglomérations Pannoniens au début du moyen aga et les origines de l'urbanisme en Hongrie. Annales Universitatis Scientiarum Budapestinensis de Rolando Eötvös Nominatae. Sectio Historica. III. (1961) 75. 255 Gárdonyi: Budapest tört. okit. 12. Kritikájára von. 1. a 3. fejezetet. 51.
