Tanulmányok Budapest Múltjából 18. (1971)
Kumorovitz L. Bernát: Buda (és Pest) "fővárossá" alakulásának kezdetei = Die Anfänge des Hauptstadtwerdens von Buda (und Pest) 7-57
4 Az eddig előadottak során tehát igazoltuk Rogeriust, s bebizonyítottuk, hogy nemcsak IV. Béla, hanem már II. András is időnkint (O-)Budán, a saját curiájában töltötte a Quadragesima idejét. Ebből pedig következik, hogy a XIII. század eleji (O-)Budát (a sacrális) Székesfehérvár és (a családi) Esztergom mellett (legalábbis időszaki) királyi székhelynek, Magyarország alakulóban levő új „fővárosának" is tekinthetjük. De annak tekintették-e a király és kortársai ? Véleményünk szerint erre a kérdésre is igenlő választ adhatunk. Fővárosunk területe a kora középkorban nagy részében Árpád-házi királyaink birtoka volt. Bár székhelyük az államalapítás idején Székesfehérvár, majd Esztergom, országjárásaik során ezeket a birtokaikat is felkeresték, fejlesztették. Pestről már a XI. század negyvenes éveiben emlékezik meg a Krónika (1046). Az 1061-i zselici oklevél a pesti szigetről (insula Pest), az 1067 k. százdi oklevél pedig a Pest-környéki Rákoscsabáról, Gubacsról és JSÍevegyről tesz említést. A Krónika szerint a budai káptalant már Szent István alapította; más forrásaink viszont úgy tudják, hogy Péter műve ez, a befejezés pedig Szent Lászlóé. 1148-ban seket) adományozta az apácáknak. De ha mégis több királyi épület volt akkoriban ottan, közülük legalább az egyik már III. Béla korában épülhetett, mert Felhóvíznek egységes települési tagja lévén, joggal feltételezhető, hogy a Szentháromság-templommal egyidős. {Kubinyi: i. m. 79 — 100.) A kérdés nyugvópontra juttatásához régészeti feltárására is lenne még szükség. Eladományozása mindenesetre amellett szól, hogy nem lehetett nagy méretű, sem reprezentatív jellegű építmény: ilyennek akkoriban csak a II. András-féle (új) curia tekinthető, mert későbbi királyaink lakták, sőt bővítették is. IV. László például 1288-ban azt írja, hogy hosszabb ott tartózkodása miatt (propter nostram continuam residentiam) a vele szomszédos óbudai prépostság sok kárt szenvedett {Gárdonyi : Budapest tört. okit. I. 243.), III. András halálának másodnapján (1301. jan. 15.) pedig Ágnes királyné Soproni István mestert bízta meg e palota karbantartásával és továbbfejlesztésével (palatium in suam recepit procurationem. . . conservandum et edificandum, tarn in opere ligneo, quam murato. Gárdonyi: uo. I. 351.). Rogerius híradása tehát — véleményünk szerint — csupán erre az épületre vonatkoztatható az elmondottakon kívül azért is, mert IV. Béla — bár 1246-ban (ez egyetlen eddig ismert esetben és elég, későn) onnan is keltez (Szentpétery: Kritikai jegyz. 827. reg.), nem Eelhévizen, hanem (Ó-)Budán tartózkodott 1241 nagyböjtjén, a hévízi települést pedig már Anonymus (Szentpétery : SRH. I. 35., 1. c.) és III. Orbán pápa 1187-i oklevele (de calida aqua — Mon. eccl. Strig. I. 33.) is ismeri. Az pedig, hogy 1353-ban és 1355-ben ezt a királynéi várat a budai prépostság területén fekvőnek mondják, szintén amellett szól, hogy a XIII. század elején épült óbudai királyi palotának a Kálvinközben feltárt romok a maradványai. [Fügedi E.: Topográfia és városi fejlődés a középkori Óbudán. TBM. XIII. (1959) 15 — 16. — Kumorovitz L. B.: Idősb Erzsébet királyné építkezéseinek történetéhez. TBM. XVII. (1966) 9 — 10.] Ezekhez a XIV. századi adatokhoz csatolhatjuk még Szepesi Jakab országbíró 1373. aug. 24-i oklevelét is, mely egy földdarab lokalizálása kapcsán a királynéi palota helyét szintén ebben a térségben jelöli meg : quandam terre. . .arabilis particulam, in territorio Veterisbude existentem. . .inter antiqui castri Kurchan vocati locum et curiam reginalem ac ortum lapideum adiacentem usque magnam viam et claustruni beaté virginis. . . de Veteribuda se extendentem. ..' . (O. L. Dl. 9127. 1373. aug. 24./ Mária 1391. dec. 11. /Zsigmond 1406. ápr. 20. — Bártfai Szabó L.: Óbuda egyházi intézményei a középkorban. Budapest, 1935. 88., 82. reg.) Ez utóbbi és à vele kapcsolatos korábbi adatok alapján Györffy is arra az eredményre jutott, hogy a XIV. századi „királynéi udvar valószínűleg az óbudai református templom helyén terült fel". (I. m. 148.) Mindezzel szemben két ellenvetést is lehet tenni: 1. — hogy a palota kápolnájának a titulusa (Szent Erzsébet) nem származhat II. András idejéből, mert Erzsébet szentté avatása 1235. júl. 1-én történt, a király pedig ugyanazon évi szeptember hó 27-én halt meg (Pauler : i. m. II 2 . 127., 129.) ; és 2. — hogy ez ellentmondásban van II. András 1212. évi azzal az oklevelével, mely szerint a budai káptalan területét Óbuda királyi területétől olyformán határolták el, hogy „a déli határ a szépvölgyi árok mentén haladt, az északi határ pedig Megyer és Pazandok községek déli határvonalával közös volt" (Gárdonyi: Budapest tört. okit. I. 6—11. 5A. sz. — Uő. Buda és Pest 23 — 26.), a Kálvin-közi királyi palota helye tehát a káptalan területén maradt, vagy akkoriban még nem is épült meg. Az első nehézség kétféle37
