Tanulmányok Budapest Múltjából 18. (1971)

Tarjányi Sándor: Az 1930. évi fővárosi törvény = Das 1930-er Gesetz über die Haupstadt 335-351

vita során is látszott, hogy a kormány kisebb változtatásokat engedélyez, de lényegest nem ós hogy mindenáron keresztül akarja hajszolni a javaslatot. Rothenstein Mór a tervezet antidemokratikus tendenciáit bírálta. Többek között a 6 évi fővárosban lakás munkásságellenes jellegét, az ajánlók számának 1000-re emelését, mely a titkosság megsértése és a széksórtés pontjait, mely az ellenzék üldözésére használható fel. A magas büntetési összeget a munkásság képviselői nem tudják megfizetni és így nem vehetnek részt a közgyűlés munkájában.

44 Malasits Géza hangoztatta, hogy gazdasági bajok vannak, nő a munkanélküliség a fővárosban és a kormány ahelyett, hogy ezekkel foglalkozna, a fővárosi közigazgatásról szóló javaslatot hozta a Ház elé. Ismertette a fővárosi szociálpolitika eredményeit, mióta az SzDP is részt vesz a törvényhatóságban. Megemlítette, hogy az I. kerületben 784, a Belvárosban 1024, a Terézvárosban 3566 és a Józsefvárosban 4416 választóra jut egy törvényhatósági bizottsági tag, ami igazságtalan a munkásság lakta kerületekkel szemben.

45 Várnai Dániel hangoztatta, hogy a közigazgatási törvénnyel a vidéki törvényhatóságokat már gúzsba kötötte a kormány, a javaslattal ugyanezt akarja tenni a fővárossal is.

46 Esztergályos János szerint a főváros közgyűlése termékenyebb és hatékonyabb munkát végzett, mint a képviselőház, a kormány mégis az autonómia jogait akarja csökkenteni.

47 Bárdos Ferenc hangsúlyozta: a javaslat célja az, hogy 15%-nyi szavazattal is többséget tudjon biztosítani magának a kormány és elsősorban a munkásságot akarja a javaslat kirekeszteni. Kifogásolta, hogy a főpolgármestert a kormány 3 jelöltje közül kell megválasztani.

48 Kabók Lajos felszólalásában elmondotta, hogy az állami üzemekben a munkásoknak rosszabb soruk van, mint a fővárosi üzemekben, mégis a fővárosi üzemek irányítását akarja megreformálni a kormány.

49 Reisinger Ferenc hangoztatta, hogy a kereszténységre való hivatkozás visszaélés a tömegekkel szemben, mert a tőkés uralom fenntartását célozza és a munkásság ellen irányul.

50 Györki Imre szerint a javaslat keresztülvitele a kormánynak azért fontos, mert a főváros nem hajt térdet a kormány intencióknak. A javaslat az osztálygyűlölettől vezetett politika törvénybe iktatása lesz, a választók akaratának meghamisítása. A plurális választójog visszahozásának minősítette az összes kerület egyforma tagsági jogát. Szintén kifogásolta a 6 évi helybenlakást

51 A Ház febr. 13-án befejezte a javaslat általános vitáját és áttért a részletes vitára, mely még további 3 hónapig tartott. Közben a főváros törvényhatósága újra foglalkozott a törvényjavaslattal. A közgyűléshez 2 felirati javaslattervezet érkezett. Az egyiket az ellenzék részéről Bródy Ernő terjesztette be, a másikat Petrovácz Gyula a Keresztény Községi Párt és az Egységes Községi Polgári Párt részéről. A demokraták előterjesztése újból hangsúlyozta, hogy a fővárost nem vonta be a kormány a törvényjavaslat előkészítésébe. Újból felvetette a főpolgármesteri állás megszüntetését és azt, hogy a kormány a jogokat magának tartja fenn, a kötelességeket pedig a fővárosra hárítja. Javasolta, hogy csak választott tagjai legyenek a törvényhatóságnak, és hogy a bizottsági tagok száma a lakosság számával legyen arányban. Javasolta még az ajánlási rendszer teljes megszüntetését és az ülések nyilvánosságának lerögzítését. A törvényhatósági tanács összetételével kapcsolatban az előterjesztés 44 uo. 301. o. 1930. jan. 31. 45 uo. 315. o. 1930. jan. 31. 46 uo. 371. o. 1930. febr. 5. «uo. 422. o. 1930. febr. 6. 48 uo. 442. o. 1930. febr. 7. 49 uo. XXV. k. 21. o. 1930. febr. 11. so uo. 38. o. 1930. febr. 12. « uo. 42. o. 1930. febr. 12. 344