Tanulmányok Budapest Múltjából 18. (1971)

Vörös Károly: Budapest legnagyobb adófizetői 1873-ban : adalékok Budapest társadalomtörténetéhez a dualizmus korában 2. = Die Höchstbesteuerten von Budapest im Jahre 1873 249-308

János háztulajdonosként, 1814-ben László már kereskedőként kap polgárjogot. Antal és az ifjabb László polgárjoga — már mint pesti születésű kereskedőké — 1843-ból ill. 1844-ből származik. Nevükkel 1847-ben a pesti polgári kereskedők VIII. ós X. adóosztályában találkozunk 5,30 ill 3,30 frt adóval. 1888-ra azonban már egyikük sem fordul elő a virilisták soraiban. A vele foglalkozó virilisták vagyoni viszonyait tekintve a bornál semmivel sem kisebb jelentőségű a dohánnyál való kereskedés : jelentőségét a vagyonosodásban már a Wodianerek példáján láthattuk. A dohánykereskedő virilisták közül legjelentősebbek a Schossbergerek : a főleg dohánnyal ós szesszel kereskedő, ill. a szeszt a budai Tabáni Spirituszgyárban elő is állító Schossberger S. W. és Fia cég tulajdonosai: S. W., Henrik valamint Zsigmond. A cég 3572 frt házbéradóval terhelt ingatlanai (Fő utca — ma Arany János utca — 4, Nádor utca 20) mellett 1800 frt jövedelemadót fizet, és kiemelkedő jelentősége a hazai terménykereskedelemben később még csak növekedni fog. Schossberger Zsigmond és Nándor fia 1888-ban már mint nagybirtokosok és nagykereskedők egyenként 1987 frt-ot adóznak, 1890-ben pedig 1863-ban nyert nemességük után már bárói rangot kapnak. A tornyai előnév a család alföldi nagybirtokossá válásáról tanúskodnék akkor, ha nem tudnók, hogy a nagybirtok, éppen a dohánykertészetóről híres Csongrád-Csanádi vidéken, láthatólag a kereskedelem nyersanyagának birtoklását is jelenti. Schossberger Zsigmond felesége Mayer Teréz maga is valószínűleg az 1888-ban 567, ill. 318 frt adóval virilista két nagy dohánykereskedő Mayer (Alajos ós György) családjából származik. A May erek vállalkozása azonban ennél régebbi múltra tekinthet vissza: ők ugyanis Medetz József a reformkorig visszanyúló cégét vették át. A szlovéniai származású Medetz 1838-ban már dohánykereskedőként kapott pesti polgárjogot, 1846-ban a pesti polgári kereskedő testület VI. adóosztályában fizetett 8 frt adót, 1847-ben pedig szivar-, burnót- és dohánykereskedósére gyári kiváltságot kért ós kapott. Vállalkozása ekkor évi 183 700 frt-ot forgatott meg. Két dohánykészítő üzemében 95, Váci titcai szivarraktárában 17 munkás dolgozott, emellett foglalkoztatott egy pipafaragó ezüstművest is. Medetz, kinek ekkor egy földszintes és egy Majakovszkij utcai háromemeletes házán kívül több mint 80 000 frt vagyona volt, 1873-ra már visszavonult az üzlettől, és csak házbérjövedelem után adózik 1960 frt-ot, miközben a céget Mayerék viszik tovább, s mint említett 1888. évi adójuk mutatja, nem is eredménytelenül. A nagy dohánykereskedők sorában kell megemlítenünk a Gold Mór és Fia céget is. 5654 frt összadóját tekintve a cég még Schossbergerékónól is jelentősebb vállalkozásnak tűnik. Az összeg azonban ekkor már kizárólag az Október 6 utca 18. sz. ház házbéradója, ós azt sejteti, hogy Gold már visszavonult az aktív dohányüzlettől. Ez a körülmény viszont a több korábbi jeles dohánykereskedő céget összeolvasztó Schossberger cég jelentőségót csak tovább emeli: 1888-ra Schossberger Zsigmondnak már Túrán is 16 000 holdas birtoka van. Alapjában dohányból származik a város 18 73 -ban ugyanúgy mint 18 8 8 -ban egyik legf igye lemreméltóbb vagyona : a Fuchs testvéreké, kivált Fusch Rudolfé. A szepesi patrícius családból származó Fuchs Rudolf 1846 —47-ben már 20 frt adóval a Pesti Kereskedelmi Testület II. osztályában adózik dohánykereskedőként, és valószínűleg tulajdonosa is annak az Első Magyar Dohány- és Szivargyár néven működő dohánygyárnak, amelyre még 1834-ben a Szepességből jött, polgárjogot nyert, a Kereskedelmi Bank alapításánál is tevékeny és az igazgatóságba is n^ár bejutott Fuchs Keresztóly kapott gyári kiváltságot, hivatkozva üzeme már ekkor 40 000 frt évi termelési értékére. A monopólium bevezetésekor az üzletet ós a gyárat a kincstár megváltotta, s így Fuchsék a dohányüzletből kiléptek. A dohányon szerzett vagyon azonban tovább működik a város gazdasági életében. 1873-ban Fuchs Rudolf három ház után 2265 frt adót fizet, 1888-ban ugyanő már 3170 (Gusztáv testvére pedig 347) frt-tal adózik. Jövedelmének további növelésében azonban — viriliseink között korántsem egyetlen esetként — nem a házvagyon, hanem tőkéjének ipari és banki befektetése játszottaa szerepet, amire később még visszatérünk. De ugyanígy a dohányra megy vissza a Kunig Mária révén (1821 — 1843) különben a Medetz családdal ugyancsak rokoni kapcsolatba jutott — sőt a házasság révén talán Medetz vagyoni emelkedésében is részes — Kunig örökösök 5315 frt házbéradóra kötelezett ház286