Tanulmányok Budapest Múltjából 18. (1971)

Vörös Károly: Budapest legnagyobb adófizetői 1873-ban : adalékok Budapest társadalomtörténetéhez a dualizmus korában 2. = Die Höchstbesteuerten von Budapest im Jahre 1873 249-308

be fogja tölteni. Indokolva ezzel egyrészt a városépítés vállalkozóinak gyors és nagyarányú benyomulását a viril isek soraiba, másrészt a ház vagy on növekvő súlyát akár az aránylag legújabbkeletű vagy ónokban is. 3. Természetesnek találhatjuk ezek után, hogy abban a városban, ahol a háztulajdon a polgári vagyonosodásban ilyen nagy szerepet játszik, a legnagyobb adózók között előkelő helyen találkozunk az építési vállalkozókkal, építőművészekkel, építőmesterekkel, építőanyag-gyárosokkal és -kereskedőkkel — s általában mindazon szakmák képviselőivel, melyek a városban, de a legnagyobb cégek esetén budapesti székhelyükön túl országszerte is tevékenykednek, a kibontakozó kapitalizmus gyorsan megnőtt építési igényeinek kielégítésére vállalkozva. E vállalkozások profil szerinti szétválasztása meglehetősen nehéz: egyes cégeken belül építőanyag-kereskedelem, építési vállalkozás, építőanyag gyártása vagy feldolgozása, többnyire egészben vagy részben kapcsolódik egymáshoz. Talán csak a kifejezetten, vagy legalább elsősorban különféle funkciójú epületek tervezésével, építésével, és építésük művezetésével foglalkozó építeszek, építőművészek csoportja különíthető el többé-kevésbé határozottan — sa másik oldalon azok, az inkább már szerényebb adóalapú kisebb-nagyobb vállalkozók, mesteremberek, kik az építéshez kapcsolódó egy-egy speciális iparágban tevékenykednek.

13 Az egykorú hivatalos jövedelmi adóstatisztika szerint 1873-ban Pesten építéssel közvetlenül kapcsolatos ipar után 105 személy adózott: köztük 24 kőműves, 7 ács, és 4 általános pallér, 27 cserepező, 21 kútcsináló, 14 utcakövező, 2 aszfaltozó, 3 mozaikkészítő, 1 cserépkályhás és 2 cementöntő; ezenkívül 14 téglagyárost, 2 gőzfavágót, 15 épületfakereskedőt, 2 mész- és 1 téglakereskedőt, 45 építési vállalkozót és 116 építészt mutatnak ki — összesen tehát mintegy 300, az építéssel valamilyen kapcsolatban álló önálló adózót. Virilistáink közé ezzel szemben csupán aránylag kis részük jutott be: a 105 fizikailag is építéssel foglalkozó adózó közül csak 1 ács, 4 kövező és 1 kútmester — közülük is hárman már házbéradójuk és nem jövedelmi adójuk alapján. Jellegzetesen mutatja ez, hogy a kapitalizmus jegyében meginduló hatalmas építési tevékenység nem egyszerűen a hagyományos, esetleg még a céhes keretekből kinőtt építészi kisipar jelentőségének és vagyonának megnövekedését eredményezi, hanem megteremti a maga új, a feladatok nagyságához mért, sajátos karrierjeit: egyrészt az építőanyag-kereskedelemből kinövő építési vállalkozóét, másrészt a kiváló szervezőképességű, magas műszaki képzettségű és művészi ízlésű műépítészét. Ezek és az építőanyag előállításával nagyban foglalkozó, s ehhez ugyancsak megfelelő tőkével rendelkező ipari vállalkozók lesznek azok a kategóriák, melyek az építészeti igények rohamos megnövekedésének hasznát elsősorban fogják lefölözni, az építőipar még nagyszámú kismesterét is egyre inkább maguk alá rendelve. 1873 építőipari virilistáinak struktúrája nagy építési vállalkozóival, építőanyag-kereskedőivel és a város vezető építészeivel már világosan érzékelteti a fejlődésnek ezt az irányát. Az építési vállalkozók csoportjának élén Oregersen Guildbrand cége áll. 1854 frt adót fizet: 1354-et a Két nyúl (Szamuely) utca 27 — 30., 33., 34., 40., 41., 44. sz. telkei, ill. 5 kisház bére, 500-at pedig jövedelem után. A norvég születésű Gregcrsen 1847-ben ácsmesterként került Magyarországra, ahol a meginduló vasútépítéseknél kapott alkalmazást. Először főleg hidakat épített : a bécsi vonal a Vág és az Ipoly feletti hídjait, majd a vonal Érsekújvár — Esztergom közötti szakaszát ; később ő építette a szolnoki vasúti fahidat, alapozta a szegedi hidat, töltéseket épített, vezette a budai vasúti alagút és a Délivasút pályaudvaráriak építését, majd a Délvidéken épített vonalakat. Alapításának éveként a cég 1850-et tartja nyilván. 1865-ben megvásárolja a Luczenbacher-féle fűrész- és fatelepet és ennek • 13 Az építőipar adózóira Körösi XIII. 3. skk. lapon levő táblázatai. 264