Tanulmányok Budapest Múltjából 18. (1971)
Szekeres József: Ganz Ábrahám életrajza, 1814-1867 = Biographie des Gründers der Ganz Werke Abraham Ganz 211-247
levélben szólította fel Ganzot kerékszállításra. Ganz tudta, hogy az első szállításnál különösen kell ügyelni a jó minőségre. Ezért adott utasítást a hibátlan kerékgyártásra és egyben elrendelte a tartalékra történő keréköntés megkezdését. 52 A müncheni Kramer—Klett-vagongyárral megállapodást kötött a Tisza-vasút részére szállítandó tehervagonok kerekeinek felszerelésére. Eddig ugyanis a kész kerekeket vitték a müncheni gyárba, ahol a kerekeknek a kocsitengelyekre történő felpréselését végezték, majd a vagonokat hajón Magyarországra szállították. A megállapodás alapján a kerékpréselés a budai gyárban történt ós a vasúti műhelyekben szerelték fel a kerékpárokat a vagonokra. 53 1857 tavaszán újból nagymértékű megrendelések érkeztek az üzemhez, a Tisza Vasút Társaság az összes fék nélküli teherkocsi kerekeket a budai Ganz-öntödéből szerezte be. „így a 123 360 Ft-ot kitevő rendelés összege az országban marad." 54 Később még több mint 1000 kereket rendelt a Tisza-vasút. Egy tudósítás a következőképpen számolt be a nagy sikerről: „Közöltem, hogy a Tiszavasút minden fék nélküli kocsija kéregöntésű kerekekkel van felszerelve. Ezen kerekek használatát és alkalmazását Amerikától vettük át; ezek öntésében 3 évvel ezelőtt lényeges tökéletesítés történt. Ausztriában a budai Ganz Ábrahám úr ezek gyártása körül nagy érdemeket szerzett. Remélhető, hogy a magyar vasutak is Ganz úr kerekeit fogják nagymértékben alkalmazni. Egy-egy darab 6 mázsa súlyú és mivel Bécsben a mázsa ára 12 Ft, a kerekek darabjának ára Bécsben 72 Ft-ot tesz ki." 55 További megrendelések is érkeztek, így 1857-ben, a fordulatot jelentő évben, 4725 kereket szállítottak ki a budai gyárból — nagy nehézségek közepette, mert a nagy forgalom következtében a Kórház utca kövezete teljesen tönkrement s a budai tanács csak Ganz többszöri kérésére volt haj landó a kövezetet rendbe hozni. 56 Ugyancsak nagy nehézségeket okozott az üzemben levő helyhiány az elkészült kerekek elhelyezésénél. Végül is a tanács — Ganz kérésére — a Bomba (ma Batthyány) téren, közvetlenül a vízparton jelölt ki lerakó helyet a Dunán nyugatra hajóval szálKtásra kerülő kerekek elhelyezésére. 57 1857-ben kapta meg Ganz a szegedi Tisza-híd vasöntvény darabjaira a megrendelést s ez a munka is nagy erőfeszítést kívánt meg az öntödétől, mert a szállításra kerülő szerkezeti elemek némelyikének súlya a 30 tonnát is meghaladta. A korabeli sajtó a következőképpen írt e nagyszabású munkáról: „A Magyarországon az utolsó években épített hidak közül az említésre legméltóbbak a Csoltó község melletti Sajó-híd, azután a Bánréve melletti és végül a 200 ölnyi hosszú Tisza-híd, mely Tofane mérnök tervei szerint készült. A tervbevett vagy épülőben levő hidaknál a lánc- vagy kőhidak szerkesztését teljesen mellőzték. . . a vashidakat annál inkább lehet Magyarországon alkalmazni, mert a budai Ganz úr vasöntödéje már évek óta hatalmas méretekben van berendezve vasivetek, hengerek, kerítések gyártására stb. Ezáltal szükségtelenné vált ezen tárgyaknak Angliából való drága és időrabló behozatala is. — A tervbe vett szegedi híd építéséhez olyan hengerek készültek az említett öntödében, amelyeknek egy-egy gyűrűje 300 mázsát nyom." 58 Szabadalomjogilag is további eredményeket ért el. 1857-ben a kitűnő gyakorlati eredményekre támaszkodva, kizárólag kéregöntésű vasúti kerekekre kórt szabadalmat és elérte, hogy 1857 júniusában újabb kiváltságos szabadalomlevelet adtak számára, melynek értelmében az osztrák birodalom területén 62 Ganz 1856. ápr. 12-i levele feleségéhez. 53 Ganz 1856. ápr. 30-i feleségéhez írt levele. 54 Pester Lloyd 1857. ápr. 1. 55 Pester Lloyd 1857. febr. 13. 56 F. L. Budai tanácsi iratok 824/1855. 57 F. L. Budai tanácsi iratok 3741/1857. 58 Pester Lloyd 1859. jan. 19. 232