Tanulmányok Budapest Múltjából 18. (1971)

Szekeres József: Ganz Ábrahám életrajza, 1814-1867 = Biographie des Gründers der Ganz Werke Abraham Ganz 211-247

levélben szólította fel Ganzot kerékszállításra. Ganz tudta, hogy az első szállítás­nál különösen kell ügyelni a jó minőségre. Ezért adott utasítást a hibátlan kerék­gyártásra és egyben elrendelte a tartalékra történő keréköntés megkezdését. 52 A müncheni Kramer—Klett-vagongyárral megállapodást kötött a Tisza-vasút részére szállítandó tehervagonok kerekeinek felszerelésére. Eddig ugyanis a kész kerekeket vitték a müncheni gyárba, ahol a kerekeknek a kocsitengelyekre tör­ténő felpréselését végezték, majd a vagonokat hajón Magyarországra szállí­tották. A megállapodás alapján a kerékpréselés a budai gyárban történt ós a vasúti műhelyekben szerelték fel a kerékpárokat a vagonokra. 53 1857 tavaszán újból nagymértékű megrendelések érkeztek az üzemhez, a Tisza Vasút Társaság az összes fék nélküli teherkocsi kerekeket a budai Ganz-öntö­déből szerezte be. „így a 123 360 Ft-ot kitevő rendelés összege az országban marad." 54 Később még több mint 1000 kereket rendelt a Tisza-vasút. Egy tudósí­tás a következőképpen számolt be a nagy sikerről: „Közöltem, hogy a Tisza­vasút minden fék nélküli kocsija kéregöntésű kerekekkel van felszerelve. Ezen kerekek használatát és alkalmazását Amerikától vettük át; ezek öntésében 3 évvel ezelőtt lényeges tökéletesítés történt. Ausztriában a budai Ganz Ábrahám úr ezek gyártása körül nagy érdemeket szerzett. Remélhető, hogy a magyar vasutak is Ganz úr kerekeit fogják nagymértékben alkalmazni. Egy-egy darab 6 mázsa súlyú és mivel Bécsben a mázsa ára 12 Ft, a kerekek darabjának ára Bécsben 72 Ft-ot tesz ki." 55 További megrendelések is érkeztek, így 1857-ben, a fordulatot jelentő évben, 4725 kereket szállítottak ki a budai gyárból — nagy nehézségek közepette, mert a nagy forgalom következtében a Kórház utca köve­zete teljesen tönkrement s a budai tanács csak Ganz többszöri kérésére volt haj ­landó a kövezetet rendbe hozni. 56 Ugyancsak nagy nehézségeket okozott az üzem­ben levő helyhiány az elkészült kerekek elhelyezésénél. Végül is a tanács — Ganz kérésére — a Bomba (ma Batthyány) téren, közvetlenül a vízparton jelölt ki lerakó helyet a Dunán nyugatra hajóval szálKtásra kerülő kerekek elhelyezésére. 57 1857-ben kapta meg Ganz a szegedi Tisza-híd vasöntvény darabjaira a meg­rendelést s ez a munka is nagy erőfeszítést kívánt meg az öntödétől, mert a szál­lításra kerülő szerkezeti elemek némelyikének súlya a 30 tonnát is meghaladta. A korabeli sajtó a következőképpen írt e nagyszabású munkáról: „A Magyar­országon az utolsó években épített hidak közül az említésre legméltóbbak a Csoltó község melletti Sajó-híd, azután a Bánréve melletti és végül a 200 ölnyi hosszú Tisza-híd, mely Tofane mérnök tervei szerint készült. A tervbevett vagy épülőben levő hidaknál a lánc- vagy kőhidak szerkesztését teljesen mellőzték. . . a vashidakat annál inkább lehet Magyarországon alkalmazni, mert a budai Ganz úr vasöntödéje már évek óta hatalmas méretekben van berendezve vas­ivetek, hengerek, kerítések gyártására stb. Ezáltal szükségtelenné vált ezen tár­gyaknak Angliából való drága és időrabló behozatala is. — A tervbe vett szegedi híd építéséhez olyan hengerek készültek az említett öntödében, amelyeknek egy-egy gyűrűje 300 mázsát nyom." 58 Szabadalomjogilag is további eredményeket ért el. 1857-ben a kitűnő gyakor­lati eredményekre támaszkodva, kizárólag kéregöntésű vasúti kerekekre kórt szabadalmat és elérte, hogy 1857 júniusában újabb kiváltságos szabadalom­levelet adtak számára, melynek értelmében az osztrák birodalom területén 62 Ganz 1856. ápr. 12-i levele feleségéhez. 53 Ganz 1856. ápr. 30-i feleségéhez írt levele. 54 Pester Lloyd 1857. ápr. 1. 55 Pester Lloyd 1857. febr. 13. 56 F. L. Budai tanácsi iratok 824/1855. 57 F. L. Budai tanácsi iratok 3741/1857. 58 Pester Lloyd 1859. jan. 19. 232

Next

/
Thumbnails
Contents