Tanulmányok Budapest Múltjából 18. (1971)

Szekeres József: Ganz Ábrahám életrajza, 1814-1867 = Biographie des Gründers der Ganz Werke Abraham Ganz 211-247

egyedül neki állt jogában kéregöntésű vasúti kerekeket előállítani. Ganz e szabadalomkérelmének mellékleteként leírta a kéregöntésű vasúti kerékgyártás általa feltalált új módját, a nagy értékű titkot. Az egyszerű kéregöntésű eljárással készült vasúti kerekek nem mutatkoztak tartósnak, így legfeljebb malomhengerek voltak készíthetők, melyek a lágy gabonát zúzták össze. A vasúti használat során az egyszerű kéregöntésű felület hamar elkopott, szükséges volt még valamilyen különleges eljárás, amely a vékony (2 — 3 cm) kemény kérget még inkább keménnyé tette. Ennek, az eljárásnak a titkát fedezte fel Ganz. Találmányáról így írt: ,,Hogy tökéletes keményöntvényt, úgynevezett kéregöntvényt kapjunk, főeszközül antimonium agyagot használunk. Ezt finomra őröljük és festéket, vagy masszát csinálunk belőle, az öntvónyforma borítófalát bekenjük, megszárítjuk és a formát összerakjuk. Majd 100 fokra felhevítjük és a folyékony vasat a formába öntjük. A megmerevedéskor azon a helyen, ahol az öntvényforma falát az említett anyaggal bekenjük, üvegkeménységü kéreg képződik, mely — annak megfelelően, hogy a borítófalat vékonyabban vagy vastagabban kentük be — 2, 3 vagy 4 milliméter vastagságú lesz. Ezért az antimonium agyagot találtam a legalkalmasabb eszköznek a tökéletesen jó kéregöntvény előállítására úgy, hogy ha bárki más csak a legcsekélyebb antimoniumot alkalmazza, akkor az az én titkom, még ha az eljárás más módszer szerint történik is." Arra vonatkozóan, hogy Ganz mikor fedezte fel a kéregöntésű vasúti, kerékgyártás általa kidolgozott új módszerét, adatok alig állnak rendelkezésre. Elképzelhető, hogy Ganz már az 1840-es években ismerte a vasúti kocsikerekek kéregöntési módszerrel történő előállításának technológiáját, de az antimoniumos megoldásra, ami kerekeit az egyéb európai, főleg francia vetélytársak gyártmányai fölé emelte, csak az 1850-es évek elején talált rá. Az év végén Ganz megelégedetten számolt be svájci rokonainak: „Az ó-évnek vége van, Istennek hála, ez volt a legszerencsésebb üzleti esztendőm, amelyet csak megéltem, sebeim újra begyógyultak."

59 Végre tehát elérte azt, amit új hazájától remélt és az ötvenes évek közepének keserves huzavonáin túljutva, tüneményes gyorsaságú felemelkedésének kezdőpontjához érkezett el. 1857-től kezdve Ganz gyorsan emelkedett ki a helyi üzletviszonyokból és megkezdte egész Közép-Európára kiterjedő tevékenységét. Néhány év alatt meghódította a közép-európai országok piacait. Az új kéregöntésű kerék hírnevet és sikert rejtett magában, de nem mindennapi képesség kellett a találmány értékesítéséhez, a hatalmas megrendelések lebonyolításához is. Üzemének megnyitása, 1845 óta nagy erőfeszítéseket tett a kis öntöde folyamatos működésének biztosítására, de ezek csekélynek tűntek fel az ötvenes évek második felének munkája mellett. Anélkül, hogy elhanyagolta volna az üzem vezetését, a külföldi üzletszerzés feladatát is vállalta. Végezte a növekvő ügyvitelt, a kalkuláció, a tőkeellátás, az anyagbeszerzés és kereskedelmi ügynökösködéssel kapcsolatos teendőket, méghozzá nagy sikerrel. A döntő tényezőt gyárának fejlődése tekintetében az jelentette, hogy a szabadalom által biztosított monopólium alapján, a monarchia piacára támaszkodva, forgalmát nemzetközi méretűvé tudta emelni, rá tudott térni a korabeli viszonyok közepette hazánkban szinte egyedülálló, újszerű sorozatgyártásra, mint a bővített újratermelés legfontosabb forrására. Mindennek alapját egyéni kezdeményező és alkotó készsége képezte.

60 Az 1856—1859. években minden évre egy nagy külföldi piacszerző és nyersanyagbiztosító út esett. Az üzleti utak legfontosabb célja a különféle vasúttársasá59 Ganz 1858. jan. 9-i édesanyjához és testvéreihez írt levele. ?° Sándor Vilmos: Nagyipari fejlődés Magvarországon 1867 —1900. Budapest 1954, 193-197. 1. 233