Tanulmányok Budapest Múltjából 18. (1971)
Szekeres József: Ganz Ábrahám életrajza, 1814-1867 = Biographie des Gründers der Ganz Werke Abraham Ganz 211-247
versennyel szemben bizonyos védettségben részesült, s a külföldi hasonló gyártmányok behozatala ellen pedig az osztrák védő vámrendszer nyújtott biztosítékot. A szabadalom megszerzésével Ganz olyan kiváltsághoz jutott, amely lehetővé tette üzemének az általánostól eltérő jellegű fejlődését : a gyártási monopóliumot jelentő kizárólagos szabadalom (privilégium) birtokában, az osztrák piacokra támaszkodva, sikerrel törte szét az öntödéjének fejlődése útjában álló korlátozásokat. Bécsi tárgyalásai során az a felismerés erősödött meg benne, hogy célszerű volna találmányát nemzetközi kiállításon bemutatni. Nyugat-Európában éppen nagy elő készületek voltak az 1855. nyári párizsi világkiállításra. Ganz elhatározta, hogy a kiállításon kéregöntésű kerekeivel együtt személyesen vesz részt. A politikai rendőrség azonban nem felejtette el Ganz forradalmi múltját és útlevélkérelmét elutasították. Ekkor Ganz a bécsi svájci követséghez fordult, és mint svájci állampolgár kapott útlevelet. Az 1855. évi párizsi világkiállításon egy, 11 évvel korábban készített vasöntésű kereket mutatott be, amely a hosszú évek folyamán állandóan használatban volt, és kopás mégsem látszott felületén. A szakemberek körében az egyszerű kerék, rajta az öntés évszámával, általános feltűnést keltett. A kiállítás bíráló bizottsága a teljesen ismeretlen, külföldi kiállítót szép eredményéért első osztályú bronz éremdíjjal tüntette ki. 47 A kitüntetés híre vasútikörökben hamar elterjedt és az a tény, hogy egy iparilag alig fejlett ország ismeretlen, soha nem látott gyárosa, egyetlen bemutatott gyártmányáért ilyen magas kitüntetésben részesült, egyszeriben felhívta a figyelmet Ganz munkásságára, vasúti kerekeire. A siker nyomán nagyobb megrendelések ügyében kezdett tárgyalásokat, melyekre már igen nagy szükség lett volna, mert Ganz tőkéje teljesen elfogyott, pénzügyi hitele kimerült. A budai üzem pénztárába, mint az előző években is, csak lassan érkeztek be a gyártmányok ellentételei, több ízben bírósághoz kellett fordulnia jogos járandóságai behajtásáért. 48 Szászkát nem sikerült még eladnia. A nyomasztó pénztelenséggel együtt járt az öntöde krónikus megrendeléshiánya. Ganz kipróbált, jó szakképzettségű munkásainak foglalkoztatása, megtartása céljából, nyugati országokból is elvállalt megrendeléseket, pl. harangöntést, amelyeken bevétel szinte semmi sem volt. Foglalkozott ezekben az években tizedes mérlegek gyártásával, 49 sőt egyes vidéki városokkal kötött szerződéseket, melyek alapján évi részletek fizetése mellett vállalta a tűzoltóság korszerű felszerelését és az eszközök későbbi, rendszeres karbantartását. Kisebb városi megrendeléseket — mint lámpatartó karokra, iskolai kerítésekre — ezekben az években is kapott, de ezek a megrendelések az öntöde kapacitásának csak igen kis hányadát kötötték le. Továbbra is rendszeresen előfordult, hogy szombatonként nem tudott fizetni és vasárnap reggelre rendelték be az embereket, hogy az általa Bécsből hozott pénzből fizessék ki a béreket. 50 Az 1855-ös év vége és az 1856-os év eleje ilyen gondok és bajok között múlt el. 1856 tavaszán ismét Bécsben van, de új megrendelést nem sikerült szerezni: ,,. . . kerekekre szóló megrendelést még nem kaptam. Mindenütt dicsérik a kerekek jóságát, de bizonyos ideig való tapasztalatokra van szükségük — mondják — egy vagy két évre. Ha addig kitartok, akkor az üzlet nagyszerűen fog menni, addig szenvedhetek" — írta feleségének. 51 A reménytelennek tűnő helyzet azonban hirtelen megváltozott. A Tisza Vasút Társaság vonalai 1856 elejére elkészültek s áprilisban a vasút igazgatósága 47 O. L. Pestbudai Főispáni iratok 2648/1857. 48 F. L. Budai Törvényszék. C. 8/1854. 49 F. L. Budai Tanácsi iratok 4185/1854. 50 Ganz 1854. jan. 9-én feleségéhez Bécsből írt levele. 51 Ganz 1856. febr. 21-i levele feleségéhez. 231
