Tanulmányok Budapest Múltjából 18. (1971)

Szekeres József: Ganz Ábrahám életrajza, 1814-1867 = Biographie des Gründers der Ganz Werke Abraham Ganz 211-247

műszaki tapasztalatok szerzése szempontjából ez az időszak igen fontosnak tekinthető. Ugyanakkor sikerült valamelyes forgótőkét is összegyűjtenie az elkövetkező nehéz évekre. Egyéni életében ugyancsak sok esemény, fordulat következett be. 1849 nyarán Kossuth-bankókkal fizette ki adósságát Andrassy gróf pesti megbízottjánál s ezzel magára vonta annak engesztelhetetlen haragját s az évekig tartó pereskedést. Eletének végén pedig látnia kellett, hogy a nagy vagyonú főúr még szabadalmát is bitorolja

37

. Október 24-én már kellemesebb eseményről adhat számot a krónikás: e napon kötött Ganz egy pesti késesmester, Heisz Lőrinc leányával, Jozefával házasságot.

38 A házasélet örömeit azonban nem sokáig élvezhette, mert néhány nappal házasságkötése után osztrák zsandárok letartóztatták és az Újépületbe vitték, ahol több mint két héten át fogva tartották. Végül kiengedték, de továbbra is beidézték, kihallgatták, tanúkkal szembesítették, míg 1850. augusztus 12-én a katonai bíróság ítéletet hozott: egy svájci származású katonatiszt közbenjárására csak hadianyag rejtegetéséért büntették meg hatheti szigorított várfogságra, de néhány nap múltán felfüggesztették az ítélet végrehajtását. Mint később kitűnt, az egész eljárás Máder budai polgár — a Szép Juhásznó fogadó egykori bérlőjének — feljelentésére indult meg.

39 1849 végén, néhány hetes szünet után Ganz újból megindítja a munkát üzemében. 55 munkással dolgozik, de a politikai viszonyok alakulása csakhamar érezteti hatását a megrendelésekre. A munkalehetőségek egyre csökkennek A szabadságharc leverése után a Habsburg-birodalom vezetői újból centralista irányzatú politikát vezettek be. Az önálló magyar kormányszerveket felszámolták, az ország legértékesebb embereit kivégezték, börtönbe vetették vagy elüldözték. A Schwarzenberg-kormány gazdaságpolitikájában alapelvként tekintette, hogy Magyarország a birodalom olcsó élelmiszer-termelője és szállítója, valamint a fejlettebb tartományok iparának felvevő piaca. Ezért az osztrák hatóságok magyarországi gyáripari vállalkozásoknak erősen vonakodva adtak engedélyt. A hatósági gáncsoskodáson túl a pénztőke hiánya, a továbbra is szűk belső kereslet gátolták a magyar ipar fejlődését. Az osztrákok betiltották az iparpártoló egyesületeket, beszüntették a nemzeti önállóságot és saját ipart követelő lapok megjelenését. Az 1840-es években megerősödött ipari fejlődés ennélfogva lelassult, az üzemek jórésze válságba került. Az abszolutizmus növekvő adóterhei is sorvasztották a fiatal gyárakat. A virágzó Hengermalom Társaság is nehézségekkel küzködött, 1850 októberében a malom, 1851 őszén pedig a Pesti Gépgyár Társaság üzeme égett le teljesen.

40 Ezekben az években a nemzeti függetlenség, a tőke és a szakmunkás hiánya, a növekvő adóterhek, a kereslet kicsinysége és a vállalatok helyzetének szabályozatlansága voltak tehát a fő akadályok. Az oszt37 F. L. Budai Országos Törvényszék ö 690/1851. — Az 1867. évi párizsi világkiállításon Andrassy is kéregöntésű vasúti kocsi kerekeket mutatott be, amelyek dicsérő oklevelet nyertek (Magyarország Anyagi Érdekei 1867. júl. 7.). Andrassy szabadalombitorlásáról, s a Ganz örökösöknek Andrassy ellen indított és elvesztett peréről tájékoztat Kerpely Antal: Das Eisenhüttenwesen in Ungarn seit Zustand und seine Zukunft, Schemnitz 1872. 127 — 129.1. 38 Füzessy i. m. 17— 20—1., es F. L. Pesti hagyatéki iratok II. 1492/1867. 39 HTI. Kriegsgericht 4 (48) 1850. és Ganz 1859. ápr. 25-ón Jakab öccséhez írt levele. 40 Ganz levele 1850 októberéből Pestről. A hengermalmi vasöntödéből kivált ós korszerű angol gépi berendezéssel felszerelt Pesti Gépgyár Társaság üzemét 1848 őszén államosította a kormány, majd gépeinek zömét 1848 decemberében az osztrák megszállás elől Nagyváradra menekítették. À szabadságharc leverése után a rendezetlen jogi helyzet miatt a gépek visszaszállítása vontatottan haladt és csak részleges termelés folyt. 1851 őszén hatalmas tűzvész pusztította el a gyárat, fenyegetve az 1850. őszi tűzvész után éppen helyreállított és korszerűsített Hengermalmot. A gépgyár újjáépítésére nem került sor, a részvényeseket malomrészvényekkel igyekeztek csekély mértékben kárpótolni. (Emlékirat a Pesti Hengermalom Társaság 50 éves fennállása alkalmából. Bp. 1899. 10—12. 1.) 226