Tanulmányok Budapest Múltjából 18. (1971)

Szekeres József: Ganz Ábrahám életrajza, 1814-1867 = Biographie des Gründers der Ganz Werke Abraham Ganz 211-247

Nemsokára a császári csapatok Windischgrätz herceg vezetése alatt a magyarok ellen vonultak, akik azonban igen erősek voltak, csata csata után esett, a császári­aknak elfogyott a legénységük és kényszerülve voltak a magyarok elől meghát­rálni, akik lépésről lépésre üldözték őket; hogy a magyarokat feltartóztassák, amikor a császári csapatok Budát elérték, a hajóhidat felégették, egyetlen hajó sem maradt sértetlen. Majd elfoglalták a Lánchidat, az átjárást lehetetlenné tet­ték; 14 napig maradtak Budán, míg Pesten a magyarok voltak, de nem tétlenül, mert hidat vertek a Dunán és május 4-én elfoglalták Buda külvárosait ; a császá­riak a Várba vetették magukat és 21 napon keresztül védték azt. Most annak ostromát fogom egy kissé lefesteni. 36 Május 4-én a császári előőrsök a sáncokig húzódtak vissza, melyek a Vártól a Dunáig húzódtak és magukba foglalták a Lánchidat meg a víziművet, mely a vizet a Várba szolgáltatta, amidőn egy magyar tiszt, egy közkatonától kísérve, de meg hat osztrák vértes az előőrsökhöz lovagolt, a két magyarra golyó- és kar­tácstüzet zúdítottak, de egy lövés sem találta el őket, több polgárt és asszony­személyt azonban megöltek. A lövöldözésre a magyarok előnyomultak és a sáncot rohammal akarták bevenni, de vagy 300 embert veszítve visszaverettek. A ma­gyarok megszállták a hegyeket és a Várat lőni kezdték, mire a várbeliek hasonló­képpen válaszoltak. Éppen ebédeltem és nem mehettem haza, mert golyó golyó után röpködött az utcán, ahol a katonaság tartózkodott, egy embernek sem volt szabad mutatnia magát az utcán. Mivel ez hosszú ideig tartott, a legnagyobb életveszélyben haza szaladtam; kb. 9 óra hosszat lőtték a házakat és a katonaságot, de tűz még sem támadt, ellenben a magyarok egyfolytában szállították a halottakat és sebesülteket a házakba és a kórházakba. Házunk mögött hat üteg volt felállítva 12 fontos ágyúk­kal és két hadosztálynyi gyalogság, hogy az osztrákok ne vegyék őket észre, de spionok elárulták őket s így az osztrákok éjjeli 12 órakor ezekre elkezdtek tüzelni, azonban eredmény nélkül. Ezt valószínűleg észre is vették, mert tüzes golyókkal és bombákkal kezdtek dolgozni. Egy ilyen bomba, ha meg van töltve, 135 font súlyú, ahová esik, ott mindent elpusztít, mivel eséskor szétrobban; e tüzelés folytán a szembenálló szénaraktár meggyulladt, lángba borult ; erre a magyarok visszavonultak. A tűz borzalmas volt, nekünk egy szörnyűséges éjszaka, minden pillanatban attól kellett félnünk, hogy házunk is meggyullad, melynek oltásában nem segíthetünk, mert el kellett rejtőznünk, hiszen egyik golyót a másik után lőtték a ház fölött és házra, sehol, még a pincében sem voltunk biztonságban. Az osztrákok 9-én reggel 5 órakor Pestet bombázták ; romantikusan csúnya lát­vány volt ; egész Pest füstben úszott, egy házat sem lehetett látni, csak a golyókat, gránátokat, bombákat, amint az égboltot a magasban átszelték „egy pillanatra". A bombázás megszűnt, a füst eloszlott és mindenki csodálkozására csak egy helyen támadt tűz. A lakosság 10-én parancsot kapott a távozásra éspedig azonnal, ha kedves az élete, mert Budát teljes erővel lőni fogják. Bátyánknak ekkor üzleti ügyben el kellett távoznia s így én 12 munkást vévén magamhoz, őriztem a házat. Buda szinte ki volt halva, élelmünk csak kenyér volt, azt is néha veszély közepette a legtávolabbról tudtuk megszerezni. — Az osztrákok szünet nélkül tüzeltek, Buda számos helyen égett és mi csodálatraméltó egykedvűséggel szemléltük a szomszédságunkban kitört tüzet. — Amikor Buda már jócskán égett, éspedig éjjel, és a várbeliek láthatták az utcákon levő magyarokat, akkor a tüzelést beszüntették. 36 A budai vár ostromának eseményeit foglalja össze Senger Ervin közleménye : Isme­retlen beszámoló Buda vára ostromáról 1849-ben. (Tanulmányok Budapest múltiából XIV. k. 477-482.1.) 224

Next

/
Thumbnails
Contents