Tanulmányok Budapest Múltjából 18. (1971)

Szekeres József: Ganz Ábrahám életrajza, 1814-1867 = Biographie des Gründers der Ganz Werke Abraham Ganz 211-247

után a budai tanács engedélyezte „vasöntö intézet" felállítását, majd február 5-én kapta meg az engedélyt a vasöntéssel kapcsolatos iparágak művelésére.

13 A kis házban, emberei segítségével, hozzákezdett egy kupolókemence építéséhez s nélkülözhetetlen berendezési tárgyak, szerszámok vásárlásához. A fújtató berendezést emberi taposó eró're készítették: hiányzott a pénz a gőzgéphez. Ganz kedvező időpontban nyitotta meg üzemét. Magyarországon az 1840-es években a vaskohászat, a vasöntés eléggé elmaradott állapotban volt. Az ország vas- és gépipari áruszükséglete, amely elsősorban mezőgazdasági eszközök és gépek formájában jelentkezett, igen kis méretű volt s a kis keresletet is igyekeztek a Habsburg-birodalom fejlettebb részeinek gyárosai és kereskedői saját áruikból kielégíteni. Versenyükkel visszaszorították az országon belül meglevő, fejletlen vas- és gépipart. Az 1840-es évek második felében a Védegylet, majd a gyáralapító társaság erkölcsi és anyagi támogatással igyekezett a meglevő üzemeket a külföldi verseny hatásától megvédeni és új gyárak alapítását előmozdítani. A kapitalizmus Magyarországon is bizonyos fejlődésnek indult. A magyar búza és liszt külföldi eladása jó üzleti lehetőségeket biztosított és fellendítette a gabonatermelést, s egyben a korszerű malomipar kialakulását is elősegítette. A nagyobb árukereslet a közlekedés fejlesztését követelte; a vízi és szárazföldi, vasúti áruszállítás növekedése iránti igény a fokozódó hajó- és vasútépítés formájában jelentkezett. Intézkedések történtek a vízépítési, folyamszabályozási, valamint híd- és útépítési állami munkálatok megkezdésére. Az ország nyersvastermelése az 1830-as évek óta állandóan növekedett és az 1840-es évekre a 30 000 tonnát is elérte. Ezzel szemben az öntvényáruk mennyisége nem haladta meg az 50 000 bécsi mázsát. Ez a helyzet az ország fémfeldolgozó iparának fejletlenségére vetett fényt : a nyers vasat, a félkész nyersanyagot kiszállították és feldolgozott árucikk formájában került vissza az országba. Hasonló jelenségek más iparágak területén is megfigyelhetők voltak. A vasöntés fejlődését a szűk belföldi felvevőpiacon és az osztrák versenyen kívül az egyes kohóüzemek elmaradt technikája is gátolta. Az elavult módszerek a termékek egyrészének gyöngébb minőségében is tükröződtek. Az országban mintegy 50 kohóüzem létezett, a legtöbb vasgyárban azonban a nagyolvasztóból öntöttek. A Nyugat-Európában a XVIII. század utolsó éveiben felfedezett és a XIX. század első évtizedeiben elterjedt kupolókemencét — amely lehetővé tette a különböző vasfajták keverésével történő öntési eljárást — vagy nem ismerték, vagy nem tartották szükségesnek alkalmazását. Kétségtelen viszont, hogy a nagykohókból kikerülő nyers vas általában jó minőségű volt, amit az export ténye is bizonyít. Pesten Ganz volt az aki a kupolókemencék segítségével történő fejlettebb a korabeli világszínvonalnak megfelelő öntési eljárásmódot először alkalmazta, majd meghonosította.

14 A Budán történő üzemalapítás nem megfontolatlan tett hanem gondos mérlegelés eredménye volt Ganz részéről, Buda ugyan távol volt a vasvidékektől, de jó közlekedéssel rendelkezett. Itt egyforma lehetőség nyílott a városi szükségletekre való termelésre ós más nagyobb vállalkozásokba történő bekapcsolódásokra. A budai üzem egyrészt biztosította a városi megrendelések — versenytárs nélküli — megszerzésének lehetőségét, másrészt az eltávolodást a vetélytárs Hengermalomtól s a létező pesti öntödéktől. Kétségtelen, hogy telephelyének kiválasztásában szerepe volt a budai ingatlanárak és napszámbérek — a pestihez 13 F. L. Budai Tanácsi Jegyzőkönyvek 446/1845. A határozat további részében Ganz Ábrahámot a városközösség tagjává fogadottnak nyilvánítják és intézkednek az engedélyezési illeték — 8,— Ft —, valamint a később megállapítható adó behajtásáról. A kapcsolatos iparágak engedélyezése: F. L. Budai Tanácsi Jegyzőkönyvek 721/1845. A fúvó üzemeltetésére: Mechwart Album Bp.1899.7.1. 14 Berlász Jenő i. m. 356. 1. 216