Tanulmányok Budapest Múltjából 18. (1971)

Szekeres József: Ganz Ábrahám életrajza, 1814-1867 = Biographie des Gründers der Ganz Werke Abraham Ganz 211-247

viszonyított — olcsóbbságának is. Forgótőkéje egyáltalában nem volt s számításaiban, miután az üzemalapítás költségei tőkéjét felemésztették, egyedül kiváló ismereteire és tapasztalataira, valamint az egyre növekvő vasöntvényszükséglet által megteremtett kedvező lehetőségekre támaszkodhatott.

15 Európa ezekben az években rázta le magáról véglegesen a feudalizmus béklyóit, ezekben az években indult fejlődésnek a gépi nagyipar és nőttek ki szinte máról holnapra üzemóriások, melyek segítségével az emberi társadalom újból egy lépést tehetett előrehaladásában. Ganzzal egyidőben kezdték meg pályájukat olyan később híressé vált ismeretlenek, mint Siemens, Cormick, Armstrong, Worthington, Bessemer, Opel, Krupp s ahogy Ganz „nagy" lett, úgy emelkedtek ezek az ismeretlen „kezdők" ipari hatalmasságokká. De Magyarországon, PestBudán is ezekben az években számos üzemalapítás, lerakat megnyitás történt. 1844 júliusában kezdte hirdetni gyártmányait Pokorny Antal „gépgyárnok", szeptember 15-én adott hírt Schlick Ignác újonnan berendezett öntödéjének megnyitásáról. 1845 februárjában Szandtner Vilmos vaskereskedő létesített lerakatot gr. Andrássy György korszerű dernői gyára termékeinek árusítására. Márciusban nyílt meg Vidats és Rock gépgyárosok lerakata a mai Martinelli téren, júniusban kezdtek hozzá a pécsi gépgyár és vasöntöde társulat alapítási munkálataihoz. Augusztusban írt Széchenyi levelet József nádorhoz a Pesti Gépgyár Társulat üzeméhez szükséges városi telkek kedvezményes eladása iránt. Az óv utolsó napján nyitotta meg új üzemét a külső Terézvárosban Schaudt András „polgári harangöntő mester"

16 A kis műhelyek egyrészéből a későbbi években üzemek, gyárak fejlődtek ki s némelyekkel Ganz életének további éveiben is találkozunk. Mindenesetre a gépipari öntödei üzemek számának hirtelen gyarapodása, a már meglevők nagyobbítása, mind arra mutat, hogy Ganz kedvező időpontot választott saját vállalkozásának megkezdésére. Az öntöde üzemének megkezdéséhez minden készen állt már, amikor egy súlycs veszély szinte az új vállalkozás csírájában való elfojtásával fenyegetett. Massion óbudai hajógyári igazgató, aki ígéretet tett Ganznak szén szállítására és kisebb munkákra, most mégtagadta ennek teljesítését. így nem indulhatott meg az öntés. Massion a felvilágosítást kérő Ganznak Széchenyi utasítására hivatkozott. A háttérben a Hengermalom igazgatójának, Fehrnek ellenséges szándékai álltak, aki Ganz és legjobb öntői kiválása, meg az elszámolási vita miatt mindent megtett, hogy az új üzemet lehetetlenné tegye. Egyoldalúan tájékoztatva Széchenyit, sikerült elérnie, hogy parancs ment ki az Óbudai Hajógyárhoz, a hídépítő- és a vasúttársaságokhoz, mely megtiltotta, hogy Ganz részére szenet vagy vasat szállítsanak és bármilyen munkában részesítsék. Ganz eredménytelenül igyekezett rábírni Széchenyit rendelkezései megváltoztatására, ezért február 11-én felkereste Kossuthot, aki meghallgatta panaszát, majd levélben kért felvilágosítást Széchenyitől. Széchenyi elutasítóan válaszolt Kossuthnak, 15 1846 márciusában a budai választópolgárok ülésén felhívták a gyáralapító társaságot budai fonó- és posztógyár létesítésére, s kérésük indokolásaképpen megemlítik, hogy a budai telekárak és napszámbórek olcsóbbak a pestieknél. A gyáralapító társaság hajlandónak mutatkozott volna az üzem létrehozására, ha a budai polgárok is legalább a szükséges részvénytőke felét jegyezték volna, de erre nem került sor. Az ügyre vonatkozó források : F. L. Budai Corr. Mag. 3349/1846. és Hetilap 1846. márc. 13. 16 Vereinigte Ofner-Pesther Zeitung 1844. júl. 25. sz. 743. 1. Schlick Ignác külföldet megjárt pesti vas és fémöntő első műhelyét 1843 októberében nyitotta meg (F. L. Pesti Pel. A.n. 10001),majd üzlete fellendülvén a ferencvárosi Két Nyúl utca (ma Szamuely u.) 79. sz. alatt újonnan berendezett vas- és bronzöntödét létesített, amelyről az első híradás a Vereinigte Ofner Pesther Zeitung 1844. szept. 15-i számában (935. 1.) jelent meg. A Ganzzal való összetűzés időpontjában, 1844 augusztusában még a régi, kisszerű műhelyben dolgozott Schlick. Szandtner Vilmos vaskereskedéso a Király (ma Majakovszkij) utcai Bergmannházban volt. (Vereinigte Ofner Pesther Zeitung 1845. febr. 27.) 217