Tanulmányok Budapest Múltjából 18. (1971)

Szekeres József: Ganz Ábrahám életrajza, 1814-1867 = Biographie des Gründers der Ganz Werke Abraham Ganz 211-247

s megsértette jobb szemét. Hosszú hetekig úgy látszott, mindkét szeme világát elveszti, végül balszemét sikerült megmenteni. Még ugyanez évben a malomtársaság — amelynek igen jól jött az öntöde üzletmenetének nagyszerű fellendülése, mivel a malomüzem a vártnál kevesebbet jövedelmezett — értékelve Ganz szerepét az öntödei részleg kiemelkedő eredményeiben, keresetén kívül meghatározott részesedést ajánlott fel a tiszta jövedelemből. Széchenyi, aki ezer ügye közepette sem mulasztotta el a malom dolgainak szemmeltartását, ekkor írta naplójába, hogy az öntöde révén reméli az egész malomügy jobbra fordulását

9

. 1844-ben az öntöde vezetésének mindennapi gondjai mellett, még egy kellemetlen feljelentéssel is foglalkoznia kellett Ganznak. Schlick Ignác öntöde tulajdonos ui. megvádolta őt a városkapitány előtt, hogy hozzá irányított öntőlegényeket elcsábított s a hengermalom-öntödében alkalmazott. Ganz sikeresen mentette ki magát s az eljárás során végül is kitűnt, hogy a vádaskodó maga bűnös- Az egész ügy az 1840-es évek szakmunkáshiányára vetett fényt.

10 Az év második felében újabb vitája támadt Ganznak, sokkal jelentősebb, mint az előbbi. Az öntöde 1843. évi jövedelmének elszámolása során Fehr igazgató, aki féltékenyen figyelte Ganz előrehaladását, változtatásokat eszközölt a nyereségadatokon, aminek következtében Ganz részesedése csökkent. Miután tiltakozása eredménytelen maradt, kilépett a Hengermalomból. Ezt minden különösebb. károsodása nélkül megtehette. Csaknem 6000 forint összegyűjtött pénztőkével rendelkezett, ami lehetővé tette, hogy hozzákezdjen álmai megvalósításához, saját öntödéjének megalkotásához. Elhatározásában minden bizonnyal közrejátszott az öntödei termékek iránti keresettség további növekedése. Ezekben a hetekben jelent meg a lapokban a Magyar Középponti Vasút Társaság hirdetménye vasanyagok és vasöntvények szállítására, nem kerülte el figyelmét a városi építkezések fellendülése: évente legalább 25—30 négyemeletes ház építésébe kezdtek ez időszakban egyedül Pesten, kedvező kilátásokkal kecsegtetett a Lánchíd-építkezés előrehaladása, az Óbudai Hajógyárban fellendülő hajóépítés. Ganz reménykedhetett továbbá a hengermalmi öntödében megismert vevők, megrendelők személye iránti ragaszkodásában, és legjobb munkásai segítségében, akik hajlandók voltak őt követni önálló vállalkozásában.

11 A gyáralapítás és az első évek eredményei 1845. január 20-án árvereztette a budai Városi Tanács tizenegyedik alkalommal a tönkrement Fleischbauer vízimolnár Királyhegy utca 336. alatti házát. A kicsiny telken álló építmény igen szerény volt, mindössze szoba, konyha fészer és istálló állt az ingatlanon. Ezt a házat vette meg végül is Ganz az árverésen 4000 forintért s itt rendezte be kicsiny üzemét.

12 Négy nappal a házvét9 Viszota Gyula: Széchenyi és a Pesti Hengermalom id. műből Széchenyi naplófeljegye zései a malomról. 118—119 1. 10 Fővárosi Levéltár (P. L.) Pesti városi iratok. Relationes A. n. Nrus 10. 558. 11 Vereinigte Ofner-Pesther Zeitung. Intelligenzblatt 1844. aug. 29. 878. 1. 12 A csődbe jutott Fleischbauer vízimolnár vagyonának árverezésére vonatkozó első hirdetmény 1844. július 25-én jelent meg a Vereinigte Ofner-Pesther Zeitung 748. lapján és az első árverést aug. 6-án tartották. A budai tanács ekkor egy összegben a teljes vagyonért, amely két vízivárosi házból, több telekből ós egy dunai vízimalomból állott, összesen 10.000 forintot szabott meg kikiáltási árként. A tíz eredménytelen árverés után helyezkedtek azon álláspontra, hogy egyenként adják el a házakat, telkeket. Valóban így több pénzt sikerült szerezni : a két ház — amelyek közül a másodikat májusban ugyancsak árverésen vásárolta meg — 12.000 forintért talált gazdára Ganz személyében. Az árverésről: F. L. Budai tanácsi jegyzőkönyvek 430/1845. és F. L. Budai Corr. Mag. 3145/1845. 215