Tanulmányok Budapest Múltjából 18. (1971)

Szekeres József: Ganz Ábrahám életrajza, 1814-1867 = Biographie des Gründers der Ganz Werke Abraham Ganz 211-247

közzé szakemberek toborzására. Ganz ekkor Bécsben dolgozott s hírt szerezve a kedvező munkalehetőségekről, Pestre utazott. 1841 augusztusában jelentkezett a malom ugyancsak svájci származású igazgatójánál, Fehr Vilmosnál. Az igazgató szerződtette a szakképzettségéről külföldi igazolványokat bemutató fiatal munkást a néhány héttel korábban érkezett gépi berendezések összeszerelésének irányítására. A malom próbaüzeme kitűnően sikerült, de a gépezet gyakori meghibásodása miatt az igazgatóság úgy döntött, hogy a malom műhelyeit és az öntödét a továbbiakban még korszerűbben ki is építteti. A határozat meghozatalánál szerepet játszott egy, még 1841-ben a helytartótanácstól kibocsátott engedély, mely szerint a malom műhelyei idegen személyek részéről is vállalhattak megrendeléseket. Az 1842. január 4—8 között tartó részvényesi közgyűlés Széchenyi javaslatára hozzájárult az öntödében építendő „Coupol-kemence" felállításához, a műhely részlegek önálló könyvvezetéséhez.

6 1842 tavaszán Gaiiz irányításával megindultak az Öntödebővítés munkálatai s április végén már arról értesíthette szüleit, hogy a malom vezetősége az első pesti kúpolókemence sikeres felépítésének elismeréséül őt bízta meg az öntöde vezetésével.

7 A Hengermalom műhelyeiben igen széles skálájú termelő tevékenység folyt. Tizedes és asztali mérlegeket, nyomdai gépeket és préseket, mezőgazdasági gépeket és tűzoltási felszereléseket, szivattyúkat készítettek. Az 1840-es évek közepétől gőzgépek is kikerültek a műhelyekből, sot Bécsbe is szállítottak. Az öntöde tevékeny részt vállalt a felsorolt termékek készítésében, de ezenkívül gépalkatrészeket, építészeti öntvénytárgyakat, emlékműveket, sírkereszteket s más öntvényeket állított elő egészen 100 mázsás súlyig. Az Iparegyesület 1842 évi kiállításán a Hengermalom Társaság kiállított tárgyai a nagy ezüstérem kitüntetést nyerték el. A kiállítási beszámolóban maga Kossuth Lajos részletesen leírta a malom öntödéjét. E szerint két kupolókemencében egyszerre 100 mázsa vasat képesek olvasztani, s a különböző vasak keverésével az öntvények különleges nyújthatóságot és tisztaságot nyernek. A nyersvasat a dernői gyárból, a szilvási hámorokból valamint az Unió és Concordia társaságoktól szerezték be, míg a kokszot házilag állították elő oravitzai kőszénből. A kemencékhez szükséges hevítést a malom gépezete biztosította. A kiállításon bemutatták Szt. István király Esztergomban felállításra kerülő 8 méter magas emlékművét, többfajta öntöttvas kereket és gépalkatrészeket.

8 Az öntöde keresettsége a későbbi hónapokban egyre növekedett, munkásainak száma a 100 főt is meghaladta. 1844 nyarán Ganz levelében rengeteg munkájáról panaszkodott. A Hengermalomban eltöltött három év folyamán Ganz nemcsak a modern üzem vezetésének gyakorlati feladatát látta el sikeresen, hanem alkotni vágyó egyénisége is teret talált ambícióinak. Szakmai tudásának állandó tökéletesítése mellett új öntési módszerekkel kísérletezett. Megoldotta a Svájcból szállított örlőhengerek pótlásának problémáját, jóllehet a hengerek keménysége nagyobb volt mint a szokásos öntvényeké. Feltehetőleg már ekkor foglalkozott a kéregöntéssel s hogy nem eredménytelenül, arra a hengermalmi hirdetések nyújtanak támpontot: az öntvényeket kettős öntvényeknek hirdetik, ami alatt minden bizonnyal egy keményebb, tartósabb öntvényfajtát, a kéregöntésnek valamilyen elő változatát érthették. A kísérletezések, új eljárások próbálgatása közben éri Ganzot egy majdnem végzetessé váló öntödei baleset : a folyékony vas kifröccsent 6 Viszota i. m. 35. ós 42. 1. 7 Ganz levele szüleihez 1842. ápr. 24. Itt említi először, hogy ő a Hengermalom öntőmestere. 8 Kossuth L.: Bericht über die erste ungarische Gewerbeausstellung im Jahre 1842. Eisen. Pesth 1843. 15 — 16. 1. Ganz érdemei elismeréséül a Magyar Gazdasági Egyesület ezüst emlékérmét kapta. 214